„Bérmálás” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Confirmation sacarament.jpg|right|thumb|250px|Katolikus bérmálás ceremóniája [[Litvánia|Litvániában]]. A bérmálás szentségét felveheti minden megkeresztelt, de még meg nem bérmált személy.]] </br>

A bérmálás a katolikus, [[ortodox kereszténység|ortodox]], [[Antikhalkédóni egyházak|antikhalkedóni]] és [[Anglikán Közösség|anglikán]] felekezeteknél [[szentség]]. A katolikusoknál a [[Szentség#Szentségek a katolikus egyházban|hét szentség]] egyike. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása a keresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás. Ezzel szemben a római szertartásban a keresztség után évekig tartó hitoktatást követően kapják a bérmálást és az Eucharisztiát[[Eucharisztia|eukhariszttiát]], mely keresztény beavatásuk csúcspontja.

A bérmálás szó a a [[szláv nyelvek|szláv]] ''birmatovaty'' szóból származik, [[Magyar nyelv|magyar]] jelentése ''megerősítő''.

Már az ószövetségi[[ószövetség]]i [[Próféta|próféták]] szólnak arról, hogy az [[Isten|Úr Lelke]] lesz a várt Messiáson[[Messiás]]on. S valóban, a Szentlélek szállt [[Jézus]]ra, amikor megkeresztelkedett [[Keresztelő János]]nál. Ez volt a jel, ezzel vált jellé ő maga, ezért tudjuk, hogy Ő az, akit várt a világ. A Lélekben való teljesség nemcsak a [[Messiás]] sajátja. Krisztus, szeretete által, a [[Szentháromság]] egységébe vonja az embert. A Krisztus által ígért Vigasztalót az első pünkösdkor[[pünkösd]]kor ismerték meg azok, akik hittek az apostolok[[apostol]]ok igehirdetésében. Ettől az időtől fogva az apostolok az újonnan megkeresztelkedettekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát.

A kézrátételt a katolikus tanítás a bérmálás szentségének eredeteként tartja számon. A bérmálás szentségét minden megkeresztelt és meg nem bérmált ember fölveheti és kell is, hogy fölvegye, mégpedig "időben"„időben” - szól a katolikus [[Kánon (egyház)|kánon]] tanítása.<ref>[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.05.19/0102.html Az Úr Lelke] rászállott a Messiásra</ref>

=== A Szentlélek befogadásának az ideje ===

Bérmáláshoz érett korban levő (14. évét betöltött) személy járulhat. Részt vesznek benne a bérmálkozó, a szülők, a kereszt- és bérmaszülők, a hitoktató, a [[Plébánia|plébános]] és az egész egyházközség.

A katolikus bérmálkozó a püspök elé áll (vagy ő lép hozzá). A bérmaszülő mögötte áll és a vállára teszi a kezét. Ezzel kifejezi, hogy felelősséget vállal a bérmálkozóért. A püspököt kísérő [[pap]] vagy maga a bérmálkozó megmondja bérmanevét. Ekkor a püspök a bérmálkozó fejére teszi kezét, s [[Krizma|krizmába]] mártott hüvelykujjával keresztet rajzol homlokára e szavakkal: “(a bármanevet mondja), vedd a Szenlélek ajándékának jelét!” A bérmálkozó felelete: "Amen„Amen”."

A püspök mint új, nagykorú keresztényt így köszönti: "Békesség„Békesség veled!"”

A bérmálkozó felelete: "És„És a te lelkeddel!"”<ref>[http://talalkozas.katolikus.hu/9per58_osszefoglalo.html A bérmálás katolikus szertartása]</ref>

Az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyházban mindig a kereszteléssel együtt végzik. Úgy szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, a Szentlélek ajándékát, hogy a test minden részét megkenik egy különleges olajjal, amelyet Szent Kenetnek hívnak. Ezt az olajat, Miront (mirrhát, müront) az egyház püspökei készítik el [[nagycsütörtök]]ön (lásd még: [[Szentség#Keresztség|Szentségek az ortodox egyházban]]).