„Művelődés (folyóirat)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
1951-ben másfél éven át ''[[Népművelődés]]'' cím alatt egy második, a művelődési otthonoknak szóló folyóirat is megindult a [[Románia|Román Népköztársaság]] minisztertanácsa mellett működő Kulturális Intézmények Bizottsága kiadásában. Mindkét lap az előírt agitprop anyagon kívül eredeti magyar népi kulturális és szépirodalmi írásokat közölt, de végül csak a Művelődési Útmutató maradt meg. Ez 1957. január 1-jétől felvette a Művelődés nevet, s így is maradt utolsó számáig. A román ikerlaptól való függetlenedés és a magyar sajátosság megőrzése állandó törekvése lett a szerkesztőségnek, változó sikerrel. Az 1960-as évek elején a román kiadvány halvány másolata a lap, románból és oroszból fordított anyaggal, majd 1968-tól megint – most már erőteljesebben – felerősödött önálló jellege, s önállóságának jegyeit az 1985-ben bekövetkezett megszüntetésig végig megőrizte.
Indulásakor a lap felelős szerkesztője [[Korda István]], majd 1953 után [[Kisbenke György]], nevüket azonban az [[impresszum]] nem tüntette fel. Ezt a kezdeti időszakot az akkor még Művelődési Útmutatónak nevezett lap életében a napi időszerűségű "irányító" cikkek mellett a túlhajtott, erőszakolt [[osztályharc]], a [[kulák]]ok "leleplezése" jellemezte, bár ugyanekkor jelent meg olyan emlékezetes riportsorozat is, mely élesen bírálta az erdélyi műemlék-kastélyok bűnös elhanyagolását. A lap igyekezett tágítani olvasóinak érdeklődését a klasszikus magyar irodalmi hagyományok és az élő erdélyi magyar irodalom alkotásai felé. Verseket közöl benne [[Szabédi László]], [[Szemlér Ferenc]], [[Gellért Sándor]], [[Létay Lajos]], [[Szász János (író)|Szász János]], [[Páskándi Géza]], [[Kányádi Sándor]] és [[Majtényi Erik]], aki főmunkatárs is. Korlátai ellenére foglalkozott a Művelődési Útmutató a kortárs magyarországi irodalommal: [[Illyés Gyula|Illyés Gyulától]], [[Benjámin László]]tól közölt verseket, jelenkori magyarországi drámákat juttatott el a műkedvelőkhöz. Egyben egyfelvonásosok írására serkentette az erdélyi magyar írókat, [[Marosi Ildikó]] pedig rendezői tanácsokkal segített fellendíteni az erdélyi magyar műkedvelő színjátszást. Az élő székely néptánccal kapcsolatos írásaival [[Székely Dénes (koreográfus)|Székely Dénes]] koreográfus jelentkezett a lap hasábjain.
Az [[1960-as évek]] eleje a már Művelődés nevet viselő lap beszűkülésének időszaka. A tizenöt tagú szerkesztő bizottságnak egyetlen magyar tagja volt, [[Szemlér Ferenc]]. Ritkábban jelentkezett versekkel, cikkekkel [[Majtényi Erik]], [[Hervay Gizella]], [[Farkas Árpád (író)|Farkas Árpád]], néha-néha [[Sütő András]] – egy ízben a zenei anyanyelv fontosságáról ír –, az anyagok többsége azonban románból készült fordítás. [[Móricz Zsigmond]] halálának negyedszázados évfordulójáról ugyan megemlékezett a Művelődés, de [[Veres Péter]] csak azért kapott szót, mert esszéjében a román [[Panait Istrati]] műveit méltatta.
| |||