|
Abban az évben az egymás között vitatkozó fejedelmek: mazóviai ('''[[Konrád lengyel fejedelem|Konrád]],''' Leszek öccse), sziléziai ('''[[I. Henrik lengyel fejedelem|Szakallás Henrik]]''' (''Henryk Brodaty''), Száműzött Ulászló unokája), krakkói (Leszek) és nagy-lengyelországi ('''Władysław Odonic,''' Hosszúlábú Ulászló unokaöccse, aki sikeresen harcolt a hatalomért nagybátyja ellen) találkozott a [[Kujávia]] és [[Nagy-Lengyelország]] határán fekvő Gąsawa faluban. Leszek, mint ''princeps'', át szándékozta adni Nagy-Lengyelországot Hosszúlábú Ulászlónak és visszaállítani saját uralmát Pomerániában. Azért '''Świętopełk''' pomerániai fejedelem (Leszek formális helytartója [[Gdańsk]]ban, aki nem származott a Piast-dinasztiából), valamint Władysław Odonic veszélyeztetettnek érezték helyzetüket. A találkozón Leszeket meggyilkolták, Henrik pedig megsebesült, a merénylettel Świętopełk és Odonic embereit gyanúsították. Fehér Leszek volt az utolsó krakkói fejedelem, akinek fennhatóságát a többi fejedelem elismerte – a halála jelentette a központi hatalom végét Lengyelországban. Egyes tartományok tovább oszlottak, mert mindegyik uralkodójának volt néhány fia, akiknek országrészt kellett ajándékozni és nem volt semmilyen központi hatalom, mely ezt meggátolta volna.
== A legnagyobbteljes széttágoltságszéttagoltság kora ==
{|
|[[Fájl:Konrad I Mazowiecki.jpg|150px|thumb|Mazóviai Konrád]]
|[[Fájl:Henryk Brodaty.jpg|150px|thumb|SzakallásSzakállas Henrik]]
|[[Fájl:Boleslaw V Wstydliwy.jpg|155px|thumb|V. Szemérmes Boleszláv]]
|[[Fájl:Kinga węgierska.jpg|thumb|140px|Szent Kinga]]
|[[Fájl:Leszek Czarny.jpg|145px|thumb|Fekete Leszek]]
|}
A Leszek halála után Krakkóban a hatalmat Krakkóbansorban átvettek:átvette Hosszúlábú Ulászló, Szakallás Henrik, Mazóviai Konrád (2-szer) és '''[[II. Henrik lengyel fejedelem|Jámbor Henrik]]''' (''Henryk Pobożny'', SzakallásSzakállas fia, 2-szer). 1227-43. között ezeknek a fejedelmeknek uralkodásaiuralkodása átlagosan 2 évet tartottaktartott. A legsúlyoslegsúlyosabb esemény ebben az időszakban 1241-ben történtkövetkezett megbe, amikor a tatárok betörtek aLengyelország déli Lengyelországbarészébe, hogy megakadályozzanakmegakadályozzák, hogy a lengyel fejedelmeknekfejedelmek segítenisegítségetnyújtsanak Magyarországnak. A tatárok meghámoztákfeldúlták [[Sandomierz]]ett és [[Krakkó]]t, azután beléptek egészen a nyugatibetörtekk Nyugat-Sziléziába, aholés a [[legnicai csata|legnicai csatában]] szétzúzták a lengyel-cseh-[[Német Lovagrend|lovagrend]]i hadsereget megés megölték Jámbor Henrik fejedelmet. AzutánA csata után Morvaországon keresztül átmentekátvonultak Magyarországra.
Jámbor Henrik nemcsak Krakkó, hanem Nagy-Lengyelország és Szilézia fejedelme is volt. A halála soránután a hatalmat Nagy-Lengyelországban Władysław Odonic fiai vették át – elsőként '''Przemysł I. Przemysł''' (1241-57), azutánmajd '''Jámbor Boleszláv''' (''Bolesław Pobożny'', 1257-79). Boleszláv elvettefeleségül vette [[Boldog Jolán|Jolánt]], [[IV. Béla magyar király]] lányát – [[Boldoga Jolán|Jolánt]], aminekházasság célja a csehellenescsehek szövetségellenei szövetségkötés volt. Szilézia pedig még szétdarabolta magát apró fejedelemségekre darabolódott fel, amelyek már nem számoltakjátszottak szerepet a lengyel politikában.
1243-ban '''[[V. Boleszláv lengyel fejedelem|V. Szemérmes Boleszláv]]''' (''Bolesław V Wstydliwy'', Fehér Leszek Biały fia) átvette a hatalmat Krakkóban. 1247-ben elvettefeleségül IV. Béla idősebb lányátvette –vette '''[[Szent Kinga|Kingát]].''', IV. Béla idősebb lányát. A szövetség keretében a Boleszláv hadseregekatonai segítettsegítséget magyaroknaknyújtott a harcbanmagyaroknak a csehek ellenelleni hadjáratokban (1253, 1260, 1270), ezenkívülés Boleszláv békítetteigyekezett kibékíteni Bélát a fiával, [[V. István magyar király|Istvánnal]] (1266). A magyarok pedigsegítségével elkezdtékmegkezdték a nagymértékűnagyarányú sóbányászatot a [[Wieliczkai sóbányák|wieliczka]]i bányákban, ami komoly bevételek forrásává lett avált Kis-Lengyelország és azutánmajd Lengyelország uralkodói számára megés lehetővé tette a Krakkó fejlődését. A sóbevételek többiektöbbek között pénztjövedelmet adtakbiztosítottak a harcra Lengyelország egyesüléseegyesítése célján.céljából Defolytatott amikorküzdelemhez. V. István meghalthalálával (1272), a magyar-lengyel szövetség széthullott –, Boleszláv megkötött szövetséget kötött [[II. Ottokár cseh király|II. Přemysl OttokárralOttokár]], cseh királlyal.
1259-60 között Lengyelországot megint megrohanták a tatárok – akiknekakiket ezúttal segítettek a [[halics]]i oroszok is segítették.
Boleszláv meghalt 1279-ben. Azhalt meg. utódjaUtóda Krakkóban és Sandomierzben '''[[II. Leszek lengyel fejedelem|Fekete Leszek]]''' (''Leszek Czarny'') lett – a, Mazóviai Konrád unokája, akit Boleszláv örökbe fogadtafogadott (Boleszlávnak nem voltak gyerekei, mert letetttisztasági tisztaságfogadalmat fogadalmáttett, –ezért azértkapta az előnéve:a Szemermés előnevet). A Leszek halála után (1288) kitörtek harcok törtek ki Krakkóért, aminek következtében a krakkói fejedelem '''[[IV. Henrik lengyel fejedelem|Törvényes Henrik]]''' [[wrocław]]i fejedelem is lett (''Henryk Probus/Prawy'' – Jámbor Henrik unokája).
== II. Przemysł és Łokietek Ulászló. Az állam egyesítése ==
|
