„Erzsébet körút” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

A rohamosan gyarapodó [[Pest]] városában az 1860-as években sürgető igény mutatkozott a már meglévő sugárutak ([[Váci út]], [[Rákóczi út|Kerepesi út]], [[Üllői út]]) mellett egy ezeket és a külső kerületeket összekötő körút kiépítésére. Miután pénzügyi megfontolásokból elvetették [[Reitter Ferenc]] tervét a mai Nagykörút helyén kiépítendő hajózható csatornáról, a [[Duna]] egykor itt húzódó ágának helyén jelölték ki a nyomvonalat. Az országgyűlés [[1871]]. évi XLII. törvénycikkében elfogadta a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] által kidolgozott végleges rendezési tervet.

 

[[Erzsébet magyar királyné]] iránti hódolat egyik első megnyilvánulása az volt 1879-ben, hogy a VII. kerület polgári körének javaslatára Terézváros egy külön kerületté szerveződött részét és a körút hozzá kapcsolódó elemét Erzsébetről nevezzék el. Ez a királyné magyarországi népszerűségének növekedésével volt összefüggésben. E törekvés összekapcsolódhatott továbbá az uralkodó pár ezüstlakodalmának megünneplésével, illetve a kerületben emelendő Szent Erzsébetnek szentelt templom tervével is. A királyné csak hosszas gondolkodás után, 1882-ben járult hozzá a javaslathoz, melyet a fővárosi közgyűlés is jóváhagyott januári ülésén, a városrész azonban már január 20-ától viselte nevét.<ref>[ http://bfl.archivportal.hu/id-755-kozterelnevezesek.html Köztérelnevezések]</ref>

[[1872]]-ben kezdődött meg a Nagykörút (ekkor még Külső körút), ezen belül a későbbi Erzsébet körút kialakítása. Ez utóbbi nyomvonala már meglévő, de rendezetlen utcákon (Király utca, Dob utca, Fűzfa [ma Dohány] utca) vágott keresztül, s számos földszintes épület lebontásával járt. [[1884]]-ben adták át a mai Rákóczi út és Dohány utca közötti, valamint a Király utca körüli rövid szakaszokat, a fennmaradó rész pedig [[1888]]-ra készült el. A házépíttetőknek felajánlott adómentesség ellenére, az országos pénzügyi válság miatt az út kiépítését nem követte azonnal a lakóházak, bérházak és paloták felépítése.

 

 

Az Erzsébet körút kiépülésével beindult a kulturális és a kereskedelmi élet is. A századfordulón egymást érték az üzletek, a már a korban is legendás [[kávéház]]ak ([[New York-palota#A_New_York_k.C3.A1v.C3.A9h.C3.A1z|New York]], EMKE, Angol, Berger, Continental), szórakozóhelyek ([[Royal Orfeum]]) és szállodák (Meteor és Royal). Azonban nemcsak az éjszakai élet fő helyszíne volt az Erzsébet körút, de a kulturális életé is: [[1896]]-ban a frissen megnyitott Royal szállóban látott először mozgófilmet a magyar nagyközönség, aztán az 1900-as évektől rendre nyitottak meg a „mozgók”, azaz filmszínházak: Pest első mozija, a [[Projectograph]], utána a Royal, Carmen, Híradó és Olympia mozik. Emellett a New York kávéházban szerkesztették a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''ot, a Bergerben pedig ''[[Az Est Lapok|Az Est]]''et. A Király utca felőli részen emelkedett Pest egyik legnépszerűbb fürdőháza, a Körúti fürdő.

 

A [[második világháború]] után az Erzsébet körúton zajló élet lecsendesült, eltűntek a legendás [[kávéház]]ak, a Royal Orfeum revüszínpadát átvette a [[Madách Színház]] társulata, a valahai Projectographból Odeon, a Royalból Mátra, a Carmenből Bástya, a Híradóból Horizont, az Olympiából pedig előbb Zrínyi, majd a rendszerváltás után Hunnia mozi lett. Napjainkra ezek egy része is eltűnt, mindössze két filmszínház működik az Erzsébet körúton: a Hunnia mozi és a Mátra helyén álló Örökmozgó Filmmúzeum.

 

Ma az Erzsébet körút elsősorban tömegközlekedési főútvonal ([[Budapest villamoshálózata|4-es és 6-os villamos]]), és az átmenő autóforgalom okán túlzsúfolt útszakasz, ennek ellenére a két oldalán sorakozó üzletportáloknak, a 2000-es években megnyitott kávéházaknak és cukrászdáknak, illetve a járda szélére ültetett fasornak köszönhetően mégis kedvelt sétaútvonal.

 

 

== Jeles épületek ==