„A kettős honfoglalás elmélete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
77. sor:
A fentiek alapján már nem csodálkozhatunk azon, hogy a korabeli krónikák szerint a [[pozsonyi csata]] idején „''már szép számmal akadtak olyan morvák, akik pogány módra varkocsot növesztettek, és vállvetve harcoltak a magyarokkal''”.<ref>Erdély története, I. kötet; [[Akadémiai Kiadó]], Budapest, 1986, 201. oldal</ref>
Arra is vannak példák, amikor egy kisebb létszámú törzs meghódít egy adott területen élő, legtöbbször letelepedett, de más etnikumhoz tartozó népet. Ilyenkor általában a meghódított nép felveszi a törzs etnikumának nevét, amely viszont idővel asszimilálódik a meghódított népben. Ez történt a [[törökök|török]] eredetű [[dunai bolgárok]] esetén a [[
== Avarok, szlávok, magyarok a Kárpát-medencében ==
87. sor:
Az avar [[állam]] [[Baján kagán]] idejében volt a legjelentősebb (elképzelhető, hogy Baján nevéből származik a [[Horvát nyelv|horvát]] eredetű „[[Bán (méltóság)|bán]]” méltóságnév, a név jelentése különben: hatalmas, nagy <ref>László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II.; Püski, Budapest, 1999, II. kötet, 126. oldal</ref><ref>Erdély története, I. kötet; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986, 159. oldal</ref>). A [[langobárdok]]kal szövetségben szétzúzták a [[gepida]] királyságot és a megállapodás értelmében a Dunától keletre eső részt vették birtokba. Baján a harcokban elesett gepida király koponyájából ősi sztyeppei szokás szerint serleget készíttetett, amelyet a longobárd királynak „ajándékozott”.<ref>Erdély története, I. kötet; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986, 161. oldal</ref> A longobárdok 568-as Észak-Itáliába való elvándorlását követően, azután a [[Dunántúl]]t is hatalmukba kerítették.
Baján alatt az avar támadások sok nehézséget okoztak a [[Bizánci Birodalom]]nak: seregei [[582]]-ben elfoglalták Sirmiumot ([[Szávaszentdemeter]] – Sremska Mitrovica, [[Szerbia]]), majd [[584]]-ben Singidunumot ([[Belgrád]]) is, amely később még többször gazdát cserélt. Az avar támadások teljesen szétzilálták a bizánci védelmi rendszert a [[
Az avarok és a szlávok ellen indított bizánci hadműveletek kezdetben sikeresek voltak, de a háború elhúzódása miatt [[602]]-ben a bizánci hadsereg fellázadt, így [[Phocas bizánci császár|Phókasz]], az új bizánci császár ([[602]]-[[610]] – akit a lázadó hadsereg kiáltott ki császárnak) kénytelen volt megemelni az avar kagánnak a békéért fizetett adót ([[subsidium]]). A gazdagságuk alapját képező béke megvásárlása, és a folyamatosan növekvő mértékű nagymennyiségű arany beáramlása egészen 626-ig az avarokra nézve katasztrofális [[Konstantinápoly ostroma (626)|Konstantinápolyi vereségig]] tartott. Ekkortól kezdve a kaganátus katonailag erősen meggyengült és a bizánci külpolitikában is jelentéktelenebb szerepet töltött be.
|