„Tomcsa Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor:
A [[Székelyudvarhely|székelyudvarhelyi]] művelődési élet közismert alakja volt a lokálpatriotizmusáról híres író. Alkotásai a valóság komikumából, groteszk helyzeteiből és ellentmondásaiból táplálkoznak. Novelláiban, karcolataiban a kisvárosi élet, a kispolgár és a kisember humoros, szatirikus ábrázolója. A kisvárosi élet minden területén úgy szolgálta népét, hogy sohasem akart első lenni, csak önmaga. Volt ünnepelt színműíró, megalázott munkanélküli, díjnyertes novellaíró, bohém fiatal, magányos életművész és a műkedvelő színjátszók mindenkori mestere.
{{Idézet 3|''...Nála a humor voltaképpen fegyver az embertelenség, az emberi gyöngeségek, hibák, tévedések, bűnök ellen.''<ref>Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Bukarest, 1993. 225-228.</ref>|Hermann Gusztáv művelődéstörténész|60%|bottom}}▼
==Életpályája==
30 ⟶ 29 sor:
==Művészi pályája==
▲{{Idézet 3|''...Nála a humor voltaképpen fegyver az embertelenség, az emberi gyöngeségek, hibák, tévedések, bűnök ellen.''<ref>Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Bukarest, 1993. 225-228.</ref>|Hermann Gusztáv művelődéstörténész|60%|bottom}}
[[1923]] márciusában hazament Székelyudvarhelyre, mert úgy érezte, a kisvárosi légkör megfelel számára, és rajzaiból fog megélni. A pénzügynél tudott elhelyezkedni [[1929]]-ig és párhuzamosan végezte sokoldalú tevékenységét.
[[1923]]. április 22-29. között első karikatúra-kiállítását tekinthették meg a Református Kollégium tornacsarnokában. A közös kiállítást egyéni követi [[1925]] áprilisában, amelyről elismerően ír [[Tompa László]].
| |||