„Cogito ergo sum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Modern |
|||
42. sor:
[[Rudolf Carnap]] [[Formális logika|formális logikai]] szempontból két logikai hibát talál a ''cogito ergo sum'' állításban. Az első hibát a „''vagyok”''-kal kapcsolatban állapítja meg. Descartes a ''„lenni”'' igét az egzisztencia értelmében használja, egzisztencia azonban csak egy predikátummal kapcsolatban mondható ki. Így a helyes egzisztenciális mondat nem az ''„a létezik”''(jelen esetben ''„én létezem”''), hanem a ''„létezik valami ilyen és ilyen"'' formájú mondat. A másik hiba a ''„gondolkodom”'' és a ''„vagyok”'' közti átmenet. A ''„gondolkodom”'' ebben az esetben egy tulajdonság, amely a [[szubsztancia]] vonatkozásában nem mondhatja ki az egzisztenciát, vagyis nem az következik belőle, hogy ''„vagyok”'', hanem az, hogy ''„létezik valami, ami gondolkodik”''.<ref>Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül. In: Altrichter Ferenc (szerk.): ''A Bécsi Kör filozófiája''. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1972)</ref>
[[Theodor Wiesengrund Adorno|Adorno]] kritikája is [[logika]]i jellegű. Szerinte többek között a descartes-i filozófia is a lét- és gondolkodási struktúrák megegyezését kívánta kimutatni, amihez szükség van egy első alapelvre. Ha pedig a gondolkodó ént tételezzük fel első alapelvként, mint ahogy azt Descartes tette, akkor azzal elvágjuk magunkat a világhoz vezető úttól. Adorno általában elutasította az alapelvekre törekvő filozófiákat, illetve a logikára épülő gondolkodást, ebben a kontextusban kritizálja
===Posztmodern===
| |||