„Artéria” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Blutkreislauf.png|bélyegkép|upright|jobbra|[[Vérkeringés]]:<br />'''Vörös'''= oxigéndús vér<br />'''Kék'''= oxigénszegény vér]]
Az '''artériá'''nak '''(ütőér, verőér)''' a [[szív]]től elvezető nagy [[ér (anatómia)|ereket]] nevezzük. A szívkamrákból indul, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre ([[kapilláris|kapillárisokra]]) oszlik, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után [[véna|vénákká]] egyesülnek, amik aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban [[oxigén]]ban dús, a kisvérkörben (tüdő-, vagy pulmonális vérkör) és a magzati [[köldökzsinór|umbilikális artériákban]] [[szén-dioxid]]ban dús [[vér]] kering.
Az artériás rendszer a magasabb nyomású része az emberi vérkeringésnek. Az [[vérnyomás|artériás vérnyomás]] egy szívciklusban mért legmagasabb értékét nevezzük [[vérnyomás|szisztolés nyomás]]nak, legalacsonyabbat pedig [[vérnyomás|diasztolés nyomás]]nak. A [[vérnyomás]] nem invazív mérésének legelterjedtebb módja a ''(Riva-Rocci)'' módszer.
| |||