„Boldva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
108. sor:
* Itt élt [[Szathmáry Király Ádám]] (* [[Nyomár]], [[1692]]. [[július 9.]] – † Boldva, [[1752]]. [[december 18.]]). [[II. Rákóczi Ferenc]] fejedelem apródja és íródeákja volt, a [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] bukása után elkísérte a fejedelmet Lengyelországba és Franciaországba. Naplója, melyet e két országban töltött idő alatt vezetett, az egyetlen hiteles magyar forrás a fejedelem bujdosásáról. Szülei kegyelmet eszközöltek ki számára az uralkodónál, [[III. Károly magyar király|III. Károly király]]nál, így 1717-ben hazatérhetett Franciaországból. Munkájának teljes kiadása: „Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711–1717 Esztendőkben II. Rákóczi Ferencz Fejedelem Bujdosásiról.” In: [[Thaly Kálmán]] (szerk). ''Rákóczi Tár. 1. köt.'' Pest : Lauffer, 1866.
* [[Szathmáry Király György]], Ádám testvére (* [[Hangács]], [[1703]] - † [[Hangács]], [[1775]]) a család kriptájában nyugszik a temetőben. Fiatal korában Angliában is tanult. Hazatérve méhészettel is foglalkozott. Az ''Ángliai méhes kert'' című munka az angol John Gedde (John Geddy) művének fordítása; 1759-ben jelenik meg először. A Sárospataki Református Kollégium gondnokaként bővíttette az iskolát, valamint megírta történetét is (''Historia scholae Sárospatak'', kéziratban a Kollégium könyvtárában).
* [[1726]]-ban itt született [[Szathmáry Király Pál]] mérnök, festő. Ádám fia. A bécsi magyar testőrségben szolgált 16 évig, majd a borsodi földmérő bizottság elnöke volt. Leszerelése után visszatért hangácsi birtokára. Főként arcképeket, csendéleteket festett. 1794–96 között az ő tanítványa volt [[Szentpétery József (ötvös)|Szentpétery József]], a 19. század legnagyobb magyar [[ötvösművész]]e. [[1807]]-ben [[Hangács]]on halt meg.
* Községünkben született [[1835]]-ben [[Futó Mihály]] tanár - 1877 és 1904 között a [[hódmezővásárhely]]i református főgimnázium igazgatója -, pedagógiai és közíró.
* Itt született [[1877]]-ben [[Zsóry Lajos]], akinek [[mezőkövesd]]i birtokán [[1939]]-ben [[kőolaj]] után kutatva gyógyvízre bukkantak. A népszerű gyógyfürdő így az ő nevét viseli ([[Zsóry-fürdő]]).
| |||