„Svájc vasúti közlekedése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
63. sor:
 
== Svájc vasúti árufuvarozása ==
Svájc fontos tranzit szerepe az árufuvarozásban érvényesül igazán. Az EU tagságot elutasító ország szigorú korlátozásokat vezetett be az országútjain, megállítandó a nehéz [[Tehergépkocsi|teherautó]]k áradatát a svájci [[autópálya|autópályákon]]. A svájci hágók urai a vasutak, és úgy tűnik azok is maradnak. A Gotthárd-hágón 14,2 millió tonna, a Lötschbergen 4,8 millió tonna áramlik át évente vasúton, míg a kapacitásának csúcsán működő Gotthárd, [[Simplon-alagút|Simplon]], [[Szent Bernát-alagút|Szent Bernát]] közúti alagutak együttesen 10,5 millió tonnát engednek át 1 millió 250 ezer darab nehéz teherautóval. Úgy tűnik a vasúti részarány a jövőben mindenképp növekedni fog. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy Svájc mereven ellenez bárminemű kapacitás bővítő intézkedést a közúti alagutak esetében, a másik, hogy jelenleg két vasúti alagút is épül a térségben. Az 1999-ben megkezdett és 2015-ig tartó bázisalagút-fúrás a [[Gotthárd-hágó]] alatt páratlan a maga nemében, ahogy az volt a vasútvonal 1880-as évekbeli megnyitásakor a ma is használt [[Gotthárd-alagút]] építése is.
 
A [[Lötschberg bázisalagút]] egy fokkal szerényebb, hossza „mindössze” 34,6 km lesz és az egymással párhuzamos két egyvágányú alagutat [[2007]] májusában át is adták. Az alagutak elkészülte után tervek vannak a teherautók kötelező vasútra tereléséről [[Olaszország]] és [[Németország]] között. Végső soron ugyanis azért építik a Svájciak a két alagutat, hogy megszabaduljanak milliónyi kamion okozta környezeti terheléstől. A teherforgalomban az SBB 54,8 millió tonna árut szállít (ebből 31,8 millió tonnát nemzetközi forgalomban) 9,285 millió tonna kilométer teljesítménnyel. Ehhez jönnek hozzá a magántársaságok adatai, amivel a vasút teljesítménye 10,9 millió tkm-re nő. Ezzel a Svájc vasúti árufuvarozása 33%-os részarányt könyvelhet el, ami az ország méretét tekintve páratlan teljesítmény (igaz, megegyezik az EU-hoz újonnan csatlakozott legtöbb kelet-közép-európai ország adatával).
Úgy tűnik a vasúti részarány a jövőben mindenképp növekedni fog. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy Svájc mereven ellenez bárminemű kapacitás bővítő intézkedést a közúti alagutak esetében, a másik, hogy jelenleg két vasúti alagút is épül a térségben.
 
Az 1999-ben megkezdett és 2015-ig tartó bázisalagút-fúrás a [[Gotthárd-hágó]] alatt páratlan a maga nemében, ahogy az volt a vasútvonal 1880-as évekbeli megnyitásakor a ma is használt [[Gotthárd-alagút]] építése is.
 
A [[Lötschberg bázisalagút]] egy fokkal szerényebb, hossza „mindössze” 34,6 km lesz és az egymással párhuzamos két egyvágányú alagutat [[2007]] májusában át is adták.
 
Az alagutak elkészülte után tervek vannak a teherautók kötelező vasútra tereléséről [[Olaszország]] és [[Németország]] között. Végső soron ugyanis azért építik a Svájciak a két alagutat, hogy megszabaduljanak milliónyi kamion okozta környezeti terheléstől.
 
A teherforgalomban az SBB 54,8 millió tonna árut szállít (ebből 31,8 millió tonnát nemzetközi forgalomban) 9,285 millió tonna kilométer teljesítménnyel. Ehhez jönnek hozzá a magántársaságok adatai, amivel a vasút teljesítménye 10,9 millió tkm-re nő. Ezzel a Svájc vasúti árufuvarozása 33%-os részarányt könyvelhet el, ami az ország méretét tekintve páratlan teljesítmény (igaz, megegyezik az EU-hoz újonnan csatlakozott legtöbb kelet-közép-európai ország adatával).
 
== Napjainkban ==