„Pontosság és precizitás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DJS (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
DJS (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A tudományos és a hétköznapi életben '''pontosság''' az, hogy mennyire közelíti meg valamely észlelés (mérés) eredménye a megfigyelt jelenség '''valódi értékét'''. Számos jelenségnél ugyanis a valódi érték nem ismerhető meg teljes bizonyossággal, de nagy pontossággal ''megbecsülhető''.
 
Ha az észlelés, vagy mérés többszöri megismétlése hasonló eredményt ad, akkor csak '''precizitás'''ról beszélünk. Precíz az a mérés, amelynek eredménye ''reprodukálható'', illetveazaz a mérést ''megismételhetőmegismételve'' ugyanaz az eredmény jön ki. Két ismételten azonos eredmény még nem jelenti azt, hogy a mérés pontos is, hiszen lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy a mérőeszköz mindkét mérés során ugyanannyit torzított. A precizitás azonban legalább annyit jelent, hogy a mérőeszköz által kiadott eredmény nem véletlenszerű, hanem a mért tárgy tulajdonságaitól függ, legfeljebb eltorzítottan.
 
Amikor észlelésről, vagy mérésről beszélünk, minden olyan eljárást figyelembe veszünk, amely növeli az észlelés vagy mérés '''megbízhatóság'''átmegbízhatóságát. Ilyen lehet bármely összehasonlítás, vagy számítási eljárás.<ref name=Taylor>{{cite book |title=An Introduction to Error Analysis: The Study of Uncertainties in Physical Measurements |author=John Robert Taylor |url=http://books.google.com/books?id=giFQcZub80oC&pg=PA128 |pages=128-129 |isbn=093570275X |year=1999 |publisher=University Science Books}}</ref>
 
A mérés eredménye lehet pontos, de nem precíz; lehet precíz, de nem pontos. A mérés eredményét állandó nagyságú torzítás, vagy véletlen szóródás hamisíthatja meg. A mellékelt ábra erősen eltúlozza a valódi érték és a helyes érték eltérését. A méréstechnikai rutinban a valódi érték többnyire a mért adatok szóródásán belülre esik.