„Magyar népviselet” változatai közötti eltérés

==Története==

A ruhadarabok elkészítése eleinte a család nőtagjaira hárult. Ők készítették a fogyó textíliákat és a díszes ünnepi darabokat, a [[kelengye|kelengyébe]] szánt öltözéket, amit a család lányai férjhez menetelük után viseltek. Ez tartalmazta a hétköznapi ruhákat csakúgy, mint az asszony egész életére szóló díszes ünnepi textíliákat; összesen több száz darabot. Ennek előállítása munkában és pénzben is sok áldozatot követelt. Egyes fejlett szövő-[[Hímzés|hímző]] kultúrájú vidékeken, például Kalotaszegen, több mint tíz évig készült, és az egyszerűbb daraboktól a bonyolultabbak felé haladt. Ami nem készült el a lány férjhezmeneteléig, azt utólag pótolták. Összesen akár 600–800 [[rőf|sing]] [[vászon|vásznat]] is felhasználtak a különböző vásznakból. A [[pamut]]fonalat pénzért kellett venni.<ref>Hofer T.-Fél E.: 25-27</ref>

A [[szűr]] a magyar férfi legismertebb felsőruhája volt. Mesterember készítette, a szűrszabó mester. Vállra vetve esőköpönyegként vagy ünnepi viseletként szolgált. Ujjaiban használati tárgyakat tartottak. Az ujjakat gyakran bevarrták. A [[19. század]]ban elterjedt a [[cifraszűr]], amit a mesteremberek gazdagon hímeztek. Később a [[rátétes minta]] is kedveltté vált. A cifraszűrt többször is betiltották, viseletét büntették, a díszítést levágták a hatóság emberei. Ez vitákhoz vezetett, mert megtörtént, hogy [[Magyar nemesség|nemesek]] szűrében is kárt tettek.<ref>Hofer T.-Fél E.: 35-37</ref>