„Bécs ostroma (1529)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A török sereg: jobb minőségű kép |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
A külföldi források szerint a város ostromában 6000 [[magyarok|magyar]] lovas is részt vett. Hiteles feljegyzések ezt nem támasztják alá, viszont nagyszámú magyar kísérő az oszmán hadsereg mellett jelen lehetett. [[I. János magyar király|Szapolyai János]]nak nem volt elegendő hadereje, hogy az ostromban közreműködjön, különösen, hogy kis seregével saját országát is kézben kellett tartania. Másrészről elég méltatlan lett volna, ha csatlakozott a pogány törökökhöz,<ref>[{{MEK|00800/00893/html/}} Szilágyi Sándor: ''A Magyar Nemzet Története'']</ref> mert eleinte elég kelletlenül viselte a szultánnal való szövetséget.
Élete utolsó évében, [[1566]]-ban Szulejmán szultán ismét eltökélte magát, hogy kitűzi a lófarkas zászlót Bécs ormára. Serege előbb bevette [[Szigetvár]]t, de az ostrom során az idős szultán elhunyt. Nagy álmát nem valósíthatta meg, de tervét az őt követő szultánok sem adták fel. A [[tizenöt éves háború]] alatt tettek erre nagyobb kísérleteket, majd [[1663]]-[[1664|64]] során, végül [[1683]]-ban a [[Kara Musztafa]] [[vezír (török)|nagyvezír]] irányította újabb vállalkozás is kudarcba fulladt. [[III. János lengyel király|III. (Sobieski) János lengyel király]] felmentő serege elűzte az ostromlókat, majd 1683. szeptember 12-én, [[V. Károly
== Előzmények ==
|