„Szociográfia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bővítés RMIL nyomán |
|||
1. sor:
A '''szociográfia''' egy [[epika]]i műfaj, [[próza]], mely a szakirodalom körébe tartozik. Egy-egy társadalmi réteg, csoport, település vagy tájegység életmódját mutatja be. Tényeken alapszik, de gyakran személyes élmények is megjelennek, és szépirodalmi eszközöket is használhat az író. [[Daniel Defoe]] ''[[A londoni pestis]]'' című, 1772-ben írt műve tekinthető az első ilyen jellegű írásnak, bár a nyugati irodalmakban nem alakult önálló műfajjá a szociográfia. Magyarországon az [[1930-as évek]]től volt népszerű, [[Illyés Gyula]] ''[[Puszták népe]]'' című munkája az egyik kiemelkedő korabeli alkotás.
== Az erdélyi magyar szociográfia ==
Az erdélyi magyar szociográfia az [[1930-as évek]]ben, a magyarországi népi írók és a [[Braun Róbert]] nevével jelezhető társadalomkutatások ösztönzésére, részben a [[falukutatás]] részeként, részben azzal párhuzamosan bontakozott ki. Kisebb cikkek, riportszerű tudósítások mellett 1931–32-ben nagyobb, önálló munkák is megjelentek: az [[Erdélyi Fiatalok]] Falu-füzetei ([[Gyallay-Pap Zsigmond]]: ''A nép és az intelligencia'', [[Demeter Béla]]: ''Hogyan tanulmányozzam a falu életét?'', [[Mikó Imre (jogász)|Mikó Imre]]: ''Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés''), majd a magyarországi népi írókéhoz hasonló szociográfiák: [[Balázs Ferenc]]: ''Rög alatt'' (1936) és ''Zöld árvíz'' (1937); [[Nagy István]]: ''Külváros'' (1938); [[Vámszer Géza]]: ''Szakadát'' (1940), amelyek már nem csak egy-egy település helytörténetének megírására, hanem a kiválasztott közösség társadalmi szerkezetének, belső viszonyainak feltárására is vállalkoztak; a [[Korunk]]ban [[Kovács-Katona Jenő]] (''Egy kallódó szilágysági falu.'' 1937/10; ''Cigánysor.'' 1983/12), a [[Hitel (politikai folyóirat)|Hitelben]] [[Bözödi György]] (''A [[Székelyföld]] kapujában.'' 1937/3), [[Incze Lajos]]: ''Parajd község és népe'' (1938/3), [[Nonn György]] (''Telepes község a határ mentén.'' 1938/2).
A szociográfia két irányban is termékenyítő hatással volt az [[1930-as évek]] erdélyi magyar irodalmára: [[Tamási Áron]] ''Bajlátott szülőföld'' címmel 1934-ben megjelent cikksorozatából nőtt ki „írói falurajz”-a, a ''Szülőföldem'' (Kolozsvár, 1939), míg Bözödi György, aki először 1935-ben nézett szembe szülőfaluja múltjával (''Székely emberek, zsidó istenek.'' Kolozsvár, 1935), az egész [[székelyek|székelység]] történetét és szabadságjogaiért vívott harcát végigtekintve foglalta könyvbe kora székely társadalmának fájdalmas problémáit (''Székely bánja.'' Kolozsvár, 1938).
Az 1945 utáni romániai magyar irodalmat, egy, a [[szocialista realizmus]] körébe tartozó fogalom, a „valóságirodalom” jelszóvá emelése jegyében, a hazai társadalmi valósággal szembenéző szociográfiák helyett az [[1960-as évek]] közepéig a „vívmányriport” uralta: a napfényesnek álmodott jövő felé való haladásnak az ideológiai elvárások szerinti felmutatása. A fordulat az „írói falurajz” műfajából kiindulva, de a korábbi időszak vívmányriportjait valós tartalommal megtöltve, az [[1970-es évek]] fordulóján jött el. Úttörő és mindmáig meg nem haladott műve [[Sütő András]] könyve, az ''Anyám könnyű álmot ígér'' (Bukarest, 1970) volt, s ezt követte [[Horváth István]]tól a ''Magyarózdi toronyalja'' (1971), másfelől [[Beke György]] [[riport]]könyvei, amelyekben a szemrevételezett közösségek vagy nagyobb tájegységek társadalmi viszonyaira, mozgásaira is figyelt. Így követte egymást a sorozatnyitó ''Szilágysági hepehupa'' ([[Bukarest]], 1975) után a Fehér megyei szórványokba, ill. Beszterce-Naszódba, majd Máramarosba és Szatmárba, végül Biharba kalauzoló ''Nyomjelző rokonság'' (1978), ''Búvópatakok'' (1980), ''Boltívek teherbírása'' (1983) és ''Itt egymásra találnak az emberek'' (1984), majd a [[cenzúra]] tiltása miatt a már [[Magyarország]]on kiadott ''Csángó passió'' (Budapest, 1988). (Ezek a kötetek 1996-tól Budapesten jelentek meg újra a szerző ''Barangolások Erdélyben'' című sorozatában, kiegészítve a ''[[Bartók Béla|Bartók]] nyomában'' című, a hatóságnál elveszett és újraírt Temes megyei kötettel, amely sorozatban a szerző helyreállította a cenzúra által megtépázott szövegeket.)
Magyarországon már 1963-tól mutatkozik a szociográfiai irodalom fellendülése, előbb [[Féja Géza]] ''Sarjadása'' és [[Kodolányi János]] ''Második baranyai utazása'', majd az 1970-ben újraindított ''Magyarország felfedezése'' sorozat új kötetei ([[Csák Gyula]], [[Csalog Zsolt]], [[Márkus István]]); párhuzamosan a lapokban, folyóiratokban egyre több szociográfiai írás látott napvilágot: [[Bartis Ferenc]] ''Mezőpanitról'' ([[Korunk]], 1973/10), [[Boldizsár Zeyk Imre]] ''Tordaszentlászlóról'' (Korunk, 1980/8), [[Herédi Gusztáv]] ''Barótról'' (Korunk, 1973/3), [[Egri László]] ([[Korunk Évkönyv]], 1979) és [[Pillich László]] (Korunk Évkönyv 1982) a kolozsvári ''Hóstátról'', [[Kovách Géza]] a simonyifalvi ''Újtelepről'' (Korunk, 1983/12), [[Sztojka Tamás]] ''Kászon népességéről'' (Korunk, 1980/12), [[Tófalvi Zoltán]] a ''Temesváron meggyökeresedett atyhai közösségről'' (Korunk Évkönyv, 1982), [[Vetési László]] a Szeben megyei ''Bürkösről'' (Korunk, 1977/12, Korunk Évkönyv, 1982) hozott feltáró erejű életsorsokat, [[Nagy Olga]] egy Maros megyei faluból „szociográfiai jegyzetek”-et (''Lányok és asszonyok Udvarfalván.'' I–II. Korunk, 1975/4, 5).
Ebből a talajból sarjadt ki a két legjelentősebb vállalkozás: a [[Kriterion Könyvkiadó]] ''Változó valóság'' címmel elindított „álcázott folyóirat”-sorozata (mindössze két kötete jelenhetett meg: 1978-ban és 1984-ben) és az 1980-as Korunk Évkönyv (''Metamorphosis Transsylvaniae.'' Szerk. Herédi Gusztáv), amelyet a szerkesztőség a városiasodás problémájának szentelt. Ugyanezzel a témával foglalkozott – már a folyamat áldozatainak, a tömbházakba kényszerített kolozsvári hóstátiaknak a szemszögéből – Pillich László ''Városom évgyűrűi'' című kötete (Bukarest, 1985).
== A magyar szociográfiai irodalom jeles képviselői ==
10 ⟶ 24 sor:
*[[Illyés Gyula]]
==
* {{cite web|url=http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Szociografia.htm|title=Szociográfia|publisher=Kulturális enciklopédia|language=magyar|accessdate=2009-03-16}}
* {{RMIL|5}}
==
* [http://modoros.blog.hu Modorosblog - Szociográfiai gyűjtemény a mindennapok embereiről]
*Egyed Ákos: Braun Róbert szociográfiái. Korunk, 1970/4.
*Imreh István: Előszó a Változó valóság című szociográfiakötethez. Bukarest, 1978. 5–18.
*Balázs Sándor: Szociográfia a Magyar Kisebbségben. Korunk, 1981/5.
*Pomogáts Béla: „Enciklopédikus hungarológia”. Szociográfia tegnap és holnap. A Hét, 2001. október 25.
*Roth Endre: Magyar szociológiai kutatások Erdélyben. 1990–2001. In: Tizenkét év. I. Kolozsvár, 2002. 341–367.
*Cseke Péter: Az erdélyi magyar szociográfia sajátosságai. In: Jöjjön el a mi időnk. Csíkszereda, 2005. 167–187;
*Cseke Péter: Sorsfaggató irodalom. Csíkszereda, 188–213;
*Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Kolozsvár, 2007.
{{csonk-irodalom}}
[[Kategória:Irodalmi műfajok]]
[[Kategória:Szociológia]]
[[Kategória:Szociográfia]]
| |||