„Óbudai zsinagóga” változatai közötti eltérés

| képaláírás=

| település= [[Budapest III. kerülete|Budapest, III. kerület]]

| típus=

| stílus= [[klasszicista]]

| honlap=

| pozíciós térkép = Budapest

| szélességi fok = 47

| szélességi ívperc = 32

| szélességi ívmásodperc = 13.50

| hosszúsági fok = 19

| hosszúsági ívperc = 2

 

== Építésének előzményei ==

Az első hiteles okmány [[1349]]-ben jelzi a [[zsidók]] ottlétét [[Óbuda (történelmi település)|Óbudán]].

 

== Az imaház története ==

A mai zsinagóga elődje [[Nöpauer Máté]] tervei alapján épült [[1767]]-[[1769|69]] között. Ennek az épületnek a falai azonban, a nem megfelelő alapozás és a kedvezőtlenek talajviszonyok miatt, megrepedeztek.<ref>Egy 1947. évi felülvizsgálat során megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.</ref> [[1817]]-ben a ''Budai Építő Bizottság'' szakértőket küldött ki, hogy eldönthessék, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsinagóga helyére. Végül is úgy döntöttek, hogy a falak nagy részének meghagyásával újjáépítik.<ref name="schoner">{{Hiv-web|url=http://www.or-zse.hu/dvar/dok/schoner-obudaizsinag2005.htm |cím=Zsinagóga Óbudán |szerző=Prof. rabbi Schőner Alfréd |munka=Zsinagógák a múltból |kiadó=Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem |dátum=2005 |elérés=20100830}}</ref>

 

A tervek elkészítésével [[Landherr András]]t bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, [[Oszlopcsarnok|oszlopos előcsarnokot]] és tetőszerkezetet kapott. Az [[Ács (foglalkozás)|ácsmunkát]] Goldringer X Ferenc, a [[stukkó]]kat Maurer János készítette.<ref name="lia"/> A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat [[korinthoszi oszlop]]pal alátámasztott, [[timpanon]]os záródású nyitott [[portikusz]]. A timpanon alatt [[héber nyelv]]ű idézet:

 

[[1821]]. [[július 20.|július 20]]-án szentelték fel ünnepélyes körülmények között az épületet. Jellemző formajegyei: nemes arányok, letisztult formák, monumentalitás, harmónia. Fő méretei: 20,99 × 34,07 méteres alapterület, 13,2 méteres párkánymagasság. [[Építészet]]ileg csonka [[bazilika|bazilikának]] számít, mivel a belső tér beosztása aszimmetrikus. A hátsó karzaton kívül csak az északi oldalon van karzat. A templomtér impozáns méretei, hatalmas [[boltozat]]a, karzatainak architektúrája, a ''bima'' (a [[Tóra]]-olvasó emelvény) művészi formája ellensúlyozta az aszimmetrikus bejárat kedvezőtlen hatását. Belseje is egyedülálló volt, a középen elhelyezett Tóra-olvasó asztalt négy, [[barokk]] jegyeket viselő, míves oszlop vette körül; ilyen típusú zsinagógák csak a hajdani [[Felvidék]]en és a [[Duna]]-menti [[Apostag]]on láthatók.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.zsido.hu/utazas/budai2.htm |cím=A budai oldal zsidó látnivalói |szerző=Orbán Ferenc |munka=Utazás |kiadó=www.zsido.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> Az épület korának egyik legimpozánsabb alkotása volt, maga [[József nádor]] is gyakran vitte ki külföldi vendégeit Óbudára, hogy büszkélkedjen vele.<ref name="NSZ">{{Hiv-web|url=http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=342750 |cím=Egy zsinagóga feltámadására |szerző=Dési János |munka=Szép szó |kiadó=[[Népszava]] |dátum=20100904 |elérés=20100904}}</ref>

 

Az 1876-os jeges ár a zsinagógát sem kímélte. A hitközség tagjai ladikkal eveztek be a templomba a Tóra-tekercsekért; a víz a [[Frigyszekrény]]ig ért.<ref name="schoner"/>

Az épület belsejét [[1900]]-ban [[szecessziós stílus]]ban felújították<ref name="hg">{{Hiv-web|url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/7437-a-zsido-buda# |cím=A zsidó Buda |szerző=Zsámboki Miklós |munka=Építészet |kiadó=www.hg.hu |dátum=20090724 |elérés=20100830}}</ref>, a villanyt is akkor vezették be.<ref name="NSZ"/> Az [[1960-as évek]] végéig zsinagógaként működött, amikor is a Hitközség akkori vezetői eladták. Előbb itt kapott helyet [[1972]]-ben a mai [[Textilmúzeum]] elődje, a ''Textil Műszaki Múzeum'',<ref>{{Hiv-web|url=http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?ID=85&IDT=734 |cím=A Textilmúzeum elmúlt harminc éve: Óbudától – Óbudáig |szerző= |munka=Kiállítás (2002.06.19.–2002.12.22.) |kiadó=www.museum.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> majd – miután az [[1980-as évek]] elején lebontották a kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat – az épületben a [[Magyar Televízió]] (MTV) alakította ki V. stúdióját. Maga az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták.<ref name="hg"/>

 

 

A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll.<ref>Törzsszám: 15265.</ref>

A zsinagógában a [[második világháború]]ig élénk hitélet működött, amikor is a hívők jelentős része a [[holokauszt]] áldozata lett. A háború után még háborítatlanul zajlott a közösségi élet 1958-ig, ekkortól a hitközség hívei a Budai Körzethez tartoztak.

 

 

Részleges felújítást követően [[2010]]. [[szeptember 5.|szeptember 5]]-én újraavatták, a tóraszekrénybe adományként új tóratekercs került, [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án pedig, az 5771. [[Rós hásáná|zsidó év kezdete]] alkalmából újra megnyitották a zsinagóga kapuit, hogy ismét megszólalhasson „[[Jákob]] hangja”; így 50 év után ismét visszanyerte közösségi-hitéleti funkcióját.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.mult-kor.hu/20100817_megujult_budapest_legregibb_zsinagogaja |cím=Megújult Budapest legrégibb zsinagógája |szerző= |munka=Újkor |kiadó=Múlt-kor történelmi portál |dátum= |elérés=20100830}}</ref> A zsinagóga régi szépségének visszanyeréséhez azonban további belső felújítására lesz szükség, többek között a boltíveken lévő 27 ezer apró [[Dávid zsidó király#Dávid-csillag|Dávid-csillag]] renoválására.

 

A zsinagóga híres rabbija volt:

 

== Jegyzetek ==

==Külső hivatkozások==

*[http://obudaizsinagoga.zsido.com/ A zsinagóga honlapja]

 

 

{{DEFAULTSORT:Obudaizsinago~ga}}