„En passant” változatai közötti eltérés

→‎Leírása: 1. A sakktáblán vonalak vannak és nem oszlopok. 2. A "kikerüli" szó, szerintem nem megfelelő.
a (Bot: 32 interwiki link migrálva a Wikidata d:q205730 adatába)
(→‎Leírása: 1. A sakktáblán vonalak vannak és nem oszlopok. 2. A "kikerüli" szó, szerintem nem megfelelő.)
 
== Leírása ==
''En passant'' ütésre akkor van lehetősége a játékosnak, ha gyalogja a saját kezdőállásához képest a felezővonalon túl következő soron áll (ez a világossal játszó számára az 5., sötét számára a 4. sor). Ha egy ilyen állásban az ellenfél gyalogja a jobbra, vagy a balra lévő oszloponvonalon alapállásából (tehát a 7., illetve a 2. sorról) kettőt lép előre - azaz kikerüliáthalad az előretolt gyalog ütési mezőjétmezőjén -, akkor leüthető, ugyanúgy, mintha csak egyet lépett volna előre. Ez az egyetlen lépés a sakkban, amikor az ütés úgy történik, hogy az ütő bábu nem a kiütött bábu helyére lép - hanem mögé.
 
Mivel az ütési mezőt átlépő gyalog ugyanúgy kiüthető, mintha ütésbe lépett volna, gyakran előfordul, hogy az alapállású gyalogot emiatt eleve nem is tolják előre. Az ''en passant'' helyzetnek a végjátékban is lehet jelentősége, amikor az egyik fél azért nem tud döntetlent elérni, mert olyan gyalogja maradt, amely ''en passant'' helyzetbe léphet (és így üthető), szemben az olyan gyaloggal, amelyet ha előrelép az ellenfél valamely figurája blokkol.
Az ''en passant'' lépés kiegyenlíti a különböző pozíciójú gyalogok közti erőkülönbséget. Erősebbé teszi a felezővonalon túlra tolt gyalogot, amely azonban innentől már csak egy mezőt léphet, szemben az alapvonalon álló gyalogokkal, amelyeket két mezővel is előrébb lehet tolni.
 
Az en passant ütés csakis közvetlenül azután húzható meg, hogy az alapállású gyalogot előretolják két mezőt (világos esetében a 4. sorra, sötét esetén az 5. sorra). Ha tehát rögtön nem ütünk ''en passant'' ütéssel, a következő lépésben erre már nincsen lehetőség.
 
== Lásd még ==
46

szerkesztés