„Odüsszeusz hazatérése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
115. sor:
Az ''Odüsszeusz hazatérését'' az 1925-ös bemutató alkalmával [[Vincent d’Indy]] dolgozta fel, majd [[Luigi Dallapiccola]] próbálkozott a darab rekonstrukciójával 1942-ben. Aztán [[Raymond Leppard]] angol [[csembaló]]művész vette gondjai alá az operát, és az ő változatát – mivel a korszakkal foglalkozó zenész volt – sokkal hitelesebbnek tartották, mint az előző két feldolgozást, ezért többek között a [[Magyar Állami Operaház]] is úgy döntött, hogy az ő változatát viszi színre 1975-ben. Az 1970-es években [[Nicolaus Harnoncourt]] változata hívta fel magára a figyelmet. Harnoncourt új korszakot nyitott a korszak műveinek interpretálásában. Később[[Reneé Jacobs]] állította ismét színpadra a művet. Jacobs és Harnoncourt változata is hozzáférhető [[CD]]-kiadás formájában.
 
== Az opera zenéje ==
A megváltozott közönségnek tudható be, hogy az operában kevesebb az udvari, de annál több a kalandos, szórakoztató elem. A komikus vegyül a [[tragikum|tragikussal]], a [[mitológia]]i szereplőket félig történelmi, emberibb alakok váltották fel. AMonteverdi a közönséggel egyfajta „adok-veszek” kapcsolatot alakított ki Monteverdi: a közösség problémáit és érzelmeit próbálta meg érzékeltetni. Az ''OrfeohozOrfeóhoz'' képest hatalmas díszlet tömegeket vonultatott fel, és a díszlettervezők eszköztárát is óriásira tágította. Az ''Odüsszeusz hazatérése'' már híven tükrözi a barokkra[[barokk]]ra oly jellemző mozgalmasságot és látványosságot.
 
A zene sokkal szabadabb és népiesebb, mint az ''Orfeóban'', de sokkal egyöntetűbb is. ennekEnnek köszönhető, hogy egyesek Monteverdit csak egy ügyes utánzónak tartották. A kutatók többségé azonban ma már úgy gondolja, hogy az ''Odüsszeusz hazatérése'' egyfajta átmeneti munka volt, amely előkészítette a talajt a következő nagy Monteverdi -opera, a ''[[Poppea megkoronázása]]'' számára. Ez azonban csak feltételezés marad, ugyanis mivel a mester munkái életében nem jelentek meg nyomtatásban, a kéziratok pedig (az egy ''[[L'Arianna|Arianna siralma]]'' kivételével) mind elvesztek, így a zenekutatók nem tudják pontosan rekonstruálni azt a folyamatot, amely az ''OrfeotólOrfeótól'' elvezetett az ''Odüsszeusz hazatéréséig''.
 
Az opera eredeti zenei anyagának feltűnő jellegzetessége a kettősök érett kidolgozása, valamint a zárt számok meglehetősen nagy aránya. A szerző eltávolodott a stile [[recitativo|recitativótól]], ezt tette lehetővé a zárt számok ([[arioso|ariosók]]k és együttesek) a korábbinál szélesebb körű alkalmazását. A partitúra erősen zenekari fogantatású, de a beszéd drámai erejét megőrizte. A személyek és az érzelmek ábrázolása [[dramaturgia]]ilag differenciáltabb lett, a komikus és népies jelenetek alkalmazásának következtében.
 
==Meghallgatható felvételek==