Wikipédia

„Piast-dinasztia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 36 interwiki link migrálva a Wikidata d:q201615 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A '''Piast-dinasztia''' lengyel uralkodóház volt, a független [[Lengyelország]] megteremtésétől (9. század) 1370-ig. A dinasztia ágai tovább uralkodtak [[Mazóvia]] hercegségben [[1526]]-ig és [[Szilézia|Sziléziában]] [[1675]]-ig.
 
A legendák szerint a dinasztia őse '''[[Piast]]''' volt. Nevét először [[Gallus Anonymus]] enlítiemlíti a Lengyel hercegek krónikája című művében, amelyet [[1113]] körül írt. A [[12. század]]i legenda szerint a [[9. század]] második felében Gniezno fejedelmét, Popielt egy [[Piast]] nevű földműves fia, [[Siemowit]] követte a trónon, s ő alapította meg azt a dinasztiát, amely azután [[1370]]-ig uralkodott [[Lengyelország]]ban. A család a Piast nevet hivatalosan csak a [[17. század]]ban kezdte el használni. Az első név szerint ismert Piast-fejedelem [[I. Mieszko]] (ur. 963 körül - 992), aki feltehetően a negyedik Piast-házi fejedelem volt, már eléggé fejlett, bár más területekről meglehetősen elzárt államot örökölt, amely a későbbi Nagy-Lengyelország (Wielko-polska), esetleg Mazóvia (Mazowsze) területét foglalta magába. Mieszko kapcsolatba lépett a tőle nyugatabbra fekvő európai államokkal és [[996]]-ban felvette a (nyugati) kereszténységet. Hatalmát [[990]]-ig kiterjesztette a [[Balti-tenger]] mentén fekvő Pomerániára (Pomorze), [[992]]-ig pedig Sziléziára (Slask) és Kis-Lengyelországra is (Malopolska). Fia [[I. Boleszláv lengyel király|I. (Vitéz) Boleszláv]] (ur. 992-1025) folytatta a terjeszkedést, megerősítette a kormányzatot és az egyházszervezetet, majd röviddel halála előtt királlyá koronáztatta magát.
 
Az első király utódai - [[II. Mieszko lengyel fejedelem|II. Mieszko]] (ur. 1025-1034) [[Veszprém lengyel fejedelem|Veszprém]] (ur. 1031-1058), [[I. Kázmér lengyel fejedelem|I. (Megújító) Kázmér]] (ur. 1034-1058), [[II. Boleszláv lengyel király|II. (Merész) Boleszláv]] (ur. 1058-1079), majd [[I. Ulászló lengyel fejedelem|I. Ulászló]] (1079-1102), akik közül csak II. Mieszko és II. Boleszláv viselt rövid ideig királyi címet. A hanyatlás korszakát hozták: kezükből kicsúszott a központi hatalom, a helyi nemesség javára, továbbá számtalan háborúba keveredtek, amelyek területi veszteségekkel jártak. Ennek [[III. Boleszláv lengyel fejedelem|III. (Ferdeszájú) Boleszláv]] (ur. 1102-1138) vetett véget, miután [[1107]]-ben elűzte bátyját és társuralkodóját, [[Zbigniew lengyel fejedelem|Zbigniewet]], s [[1125]]-ig visszaszerezte legalább az [[I. Mieszko lengyel fejedelem|I. Mieszko]] uralkodása alatt Lengyelországhoz tartozó területeket. Azonban őt sem koronázták királlyá, és a nemzeti széthúzásnak sem tudta elejét venni, ezért a belviszálynak úgy akart gátat szabni, hogy országát felosztotta fiai között. A négy országrész - domierz - fejedelemsége mind a Piast-ház egy ágán belül öröklődött. Maguk között elsőnek kellett elismerniük a [[Krakkó]]ban uralkodó nagylengyel fejedelmet, aki ilyenformán egyszersmind egy laza államszövetség feje is volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Piast-dinasztia”