„Hitvalló Eduárd angol király” változatai közötti eltérés

[[II. Ethelred angol király]] és annak második felesége, Normandiai Emma fia volt. [[1016]]-ban, édesapja halála után [[Normandia|Normandiá]]ba menekült<ref name=nagylexikon/>. Egy sikertelen kísérlet ([[1036]]<ref name=nagylexikon/>) után [[1042]]-ben, féltestvérének [[II. Hardeknut dán király|Hardeknut]]nak a halála után – egy válságos időszak közepette – került az ország élére. Megválasztásában a wessexi earl (gróf), Godwin játszotta a fő szerepet<ref name=anglia>Szántó Tibor György: '''Anglia története''', Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7425-53-5, 28. oldal</ref>, akiről úgy vélték, hogy csak azért támogatta Eduárd megkoronázását, hogy saját befolyása minél akadálytalanabbul érvényesülhessen<ref name=anglia/>. Eduárd minden idegszálával a [[Westminsteri apátság]] építkezéseire összpontosított, de homályosan érezte, hogy élete még ártatlan időtöltéseinek hódolva sincs felhőtlen biztonságban<ref name=anglia/>. Nyilván gyakran hallotta, hogy az ő Alfréd bátyját is a mindenható Godwin parancsára fosztották meg látásától<ref name=anglia/>. A király úgy vélte, jól teszi, ha rokonától, Normandia hercegétől, Vilmostól kér sürgős segítséget<ref name=anglia/>. Az angolok királya londoni és winchesteri udvarában egyre inkább normann urakkal és testőrséggel vette körül magát<ref name=anglia/>. Maga is – talán hosszú normandiai tartózkodásának hatására – legszívesebben franciául beszélt<ref name=vilagtortenelem/>, normann módra öltözködött<ref name=vilagtortenelem/> és normannoknak osztogatta a legfőbb hivatalokat<ref name=vilagtortenelem/>. Godwin – gutaütés általi<ref name=anglia/> – halála ([[1053]]) után fiai, Harold Wessex, illetve Tostig Northumbria earljeként örökölték egész Angliára kiterjedő hatalmát<ref name=anglia/>.▼