„Khí-négyzet próba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma |
a →Mi a teendő kis elemszám esetén?: Vajon jó-e, ha a cikkíró nem tudja miről és mit is ír.... |
||
36. sor:
==Mi a teendő kis elemszám esetén?==
Kis elemszám esetén a tesztstatisztika nullhipotézis alatti mintaeloszlása nem χ2 eloszlású, így az erre az eloszlásra alapozott statisztikai döntés nem lesz korrekt.
===Fisher-egzakt-próba===▼
A legegyszerűbb (bár sokszor idő és pénzigényes) megoldás a mintaelemszám emelése. Fisher kidolgozott egy olyan statisztikai eljárást, ami kisebb minták esetében is alkalmazható. Ami azonban egyúttal rendkívül számolás igény, és ha nem is mi magunk végezzük el, hanem valamilyen statisztikai szoftert használunk (pl. SPSS), az eredmény megjelenésére feltehetően úgy is hosszú perceket fogunk várni (minél nagyobb elemszámú a mintánk, annál többet). Ugyanakkor nagy minta esetén teljesen felesleges is használnunk, mivel az egyszerűbben végrehajtható χ2 próba is azonos eredményre fog vezetni.▼
▲
===Valószínűségi hányados (likelihood ratio)===
| |||