„Molnár Gábor (író)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor:
Harmadik és utolsó útjára 1978 szeptemberében lett lehetősége, de most nem feleségével hanem húgának fiával Majoros Jánossal utazott Mongóliába. Mongol kisérői ezen út során Lodoj, Burentogtoh és Baszandzsav.
Fő úti céljuk az Arany-Góbi - más néven a Sárga-Góbi sivataga és a Góbi-Altáj sziklás hegyvidéke volt. Ulánbátorban megérkezésük másnapján ellátogattak a Gandan-kolsotorba és egy interjút rögzítettek a magyar rádió számára a főlámával. Első állomásuk Altáj városa ahova repülőn jutottak el. Onnan terepjáróval a Sárga-Góbi szumun járásközpontjába mentek - ami ott tartózkodásuk alatt a központi táborhelyük volt. Altáj városban való tartózkodásuk alatt ellátogatták a Szonginói Biokombinátot, ahol magyar tudósokkal találkoztak. Második állomásuk a Sárga-Góbi szumun volt. Megérkezésük napján ismerkedtek a helyi központtal, az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel. Mindezt a szumun vezetőjének - Dugerdzsov kíséretében. Másnap egy 50km-re fekvő szuhajfa bokros területre kirándultak, ahol rovargyűjtést végeztek. A következő napokban több patakot és vízlelő helyet kerestek fel, ahol vadlibára vadásztak és bogarakat gyűjtöttek. Látogatást tettek egy szikla vésetekkel teli szurdokban is - mely vésetek tibeti nyelven Íródtak. Felkeresték a 4 patak vidékét is több alkalommal. többször tettek 2 napos kirándulást, amikor az ott élő pásztorok
vendég szeretetét élvezték. 3 hét után vissza tértek Altáj városába és onnan Ulánbátorba repültek. Az utolsó napon dísz vacsorát rendeztek tiszteletére a Mongol Írószövetség szervezésében. Erről az útjáról is megjelent egy könyv - sajnos már csak halála után 1981-ben - Arany-Góbi kősivatag címmel. Mely könyvben nem csak az utazásról, de Geleta József 1930-ban megjelent útinaplójából is közölt részleteket.
=== Visszatérés Braziliába ===
| |||