„Leövey Klára” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
17. sor:
Az 1861. évi országgyűlés megnyíltával Leövey Klára is Pestre ment Váradyékkal, aztán az 1862. évet nagyrészt Teleki Blanka körében töltötte és vele együtt [[Párizs]]ba utazott, ahol Teleki Blanka [[október 23]]-án meghalt, de ő még tovább időzött Párizsban a De Gerando család körében. Azután párizsi gyermekeket tanított; később pedig [[St. Ange]]-ban időzött [[Nemeskéri Kiss Miklós|Kiss Miklós]] honvédezredes és neje kastélyában.
 
[[1865]]-ben visszatért [[Erdély]]be, s [[Teleki Miksa]] gróf gyermekei nevelésével és tanításával bízták meg [[kendilóna|Kendilónán]]. Még azután is, hogy nevelői tiszte véget ért, Kendilónán és Pálfalván De Gerando-nénál, majd a Vallyiék majtisi és [[Teleki Árvéd]] gróf családjának [[drassó]]i kastélyában tartózkodott; ami kevés idejéből maradt, azt Budapesten Várady Gáborék házánál töltötte.
 
Ekkor kezdett újságírással[[újságírás]]sal foglalkozni. Egyik megindítója volt a Máramarossziget című folyóiratnak, amelyben rendszeresen publikált is. Emellett sok cikke jelent meg a fővárosi és más vidéki lapokban is. Leövey Klára nyíltan vállalta az 1848-as hagyományokat, írásai többnyire visszaemlékezések a szabadságharcra. A [[kiegyezés]]t elutasította: [[Deák Ferenc]] ellen, [[Kossuth Lajos|Kossuth]] mellett foglalt állást.
 
[[1889]]-ben a rohamosan fejlődő [[Budapest]]re költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált. Szellemi frissességét, tettrekészségét idős korára is megőrizte. [[1894]]-ben Kossuth halálának alkalmából egy cikkében hitet tett Kossuth szellemi örökségének ápolása mellett.
 
Leövey Klára hazaszeretetben leélt hosszú, termékeny életének egy tragikus baleset vetett véget: Budapesten [[1897]]. [[április 8.|április 8-án]] egy [[omnibusz]] elgázolta és néhány óra mulvamúlva elhunyt. Búcsúztatására a fővárosban került sor, végső nyughelye azonban [[Máramarossziget]]en, a református temetőben van: április 12-én helyezték őt örök nyugalomra abba a sírboltba, amelyet 1864-ben elhunyt édesanyja részére készíttetett.
 
==Lásd még==