„Szerkesztő:Vigyori93/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{tataroz}} == Qanat == A '''qanāt''' ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_nyelv arabul] قناة, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_nyelv perzsául] کاریز …” |
|||
1. sor:
{{tataroz}}
A '''qanāt''' ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_nyelv arabul] قناة, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_nyelv perzsául] کاریز ''kariz'') a meleg, száraz és félszáraz éghajlatokon használt vízrendszer, mely az emberi települések és az [[öntözés]] vízellátását biztosítja. Megbízhatósága miatt elterjedt. Más ismert elnevezései: '''kārīz''' vagy '''kārēz''' ([[Irán]], [[Afganisztán]], [[Pakisztán]] és [[Közép-Ázsia]] területén, a perzsa كاهریز-ból), '''kahan''' (a perzsa کهن-ból), '''kahriz''' vagy '''kəhriz''' ([[Azerbajdzsán]]), '''khettara''' ([[Marokkó]]), '''galeria''' ([[Spanyolország]]), '''falaj''' ([[Egyesült Arab Emírségek]] és [[Omán]]), '''kahn''' ([[Beludzsisztán (Pakisztán)|Beludzsisztán]]), '''foggara''' vagy '''fughara''' ([[Észak-Afrika]]).<ref>Dr. V. Sankaran Nair: [http://www.boloji.com/index.cfm?md=Content&sd=Articles&ArticleID=5238 Etymological conduit to the land of Qanat] (2004)</ref> Emellett Ázsiában és Észak-Afrikában használatosak a '''kakuriz''', '''chin-avulz''' és '''mayun''' elnevezések is.
A qanat [[technológia|technológiáját]] feltehetőleg a perzsák fejlesztették ki az i.e. 1. évezred elején, ahonnan aztán lassan terjedt el Nyugat, illetve Kelet irányába.<ref>Andrew Wilson: "Hydraulic Engineering and Water Supply", John Peter Oleson: ''Handbook of Engineering and Tehnology in the Classical World'' c. könyvéből, New York, Oxford University Press, 2008. ISBN 978-0-19-973485-6. 291. old.</ref><ref>[http://www.edwardgoldsmith.org/1031/the-qanats-of-iran/ Edward Goldsmith: The qanats of Iran]</ref><ref>H. E. Wuff: [http://users.bart.nl/~leenders/txt/qanats.html The Qanats of Iran], ''Scientific American'', 1968. április, 94-105. old.</ref><ref>[http://www.waterhistory.org/histories/qanats/qanats.pdf Qanats]</ref><ref>K. E. Eduljee: Zoroastrian Heritage - [http://www.heritageinstitute.com/zoroastrianism/kareez/index.htm Kareez]</ref>
Egy qanat értékét nagyban befolyásolta minősége, mérete és a [[vízhozam]] folytonossága. Irán és más száraz éghajlatú ázsiai, illetve észak-afrikai ország népességének jelentős része függött a qanatok vizétől, településeik, élőhelyeik olyan területeken alakultak ki, ahol lehetséges volt qanatok kiépítése. Bár a kiépítés igencsak költséges volt, hosszútávú értéke a közösség – így a megépítésbe és karbantartásba befektetők is – számára jelentős volt.<ref name='Kheirabadi'>Masoud Kheirabadi: ''Iranian Cities: Formation and Development'', University of Texas Press, 1991. ISBN 0-292-78517-8</ref>
== Műszaki jellemzők ==
A qanat kútszerű függőleges aknák sorozata, melyeket enyhén lejtő járatok kötnek össze. [[Szivattyú]]zás nélkül vezet a felszínre nagy mennyiségű [[talajvíz|talajvizet]]. A víz a [[gravitáció]] hatására lefolyik egy, a [[forrás (hidrológia)|forrásnál]] alacsonyabban fekvő célhelyre, ami általában egy felszín fölötti víztároló. A qanat lehetségessé teszi a talajvíz hosszú távolságokra való elszállítását meleg, száraz éghajlatokon, a párolgás miatti veszteség lecsökkentésével.
Nagyon gyakori egy qanat kialakításakor, hogy a forrás egy hegylánc előhegyeinek lábánál legyen, ahol a talajvízszint a legközelebb van a felszínhez. Ettől a ponttól a qanat lejtése sokkal kisebb a föld felszínének lejtésénél, így a víz a víztárolóig folyik, ehhez azonban sokszor nagy távolságokat kell megtennie.<ref name='Kheirabadi'></ref>
Helyenként a qanatokat földalatti elosztórendszerek alkotják, ezek a kisebb járatokból álló ''kariz''ok. Akárcsak a qanatok, ezek a kisebb járatok is a földfelszín alatt találhatóak, a szennyezés elkerülése végett. Néhány esetben a qanatok vizét gyűjtőmedencében tárolják, az éjszakai áramlatot nappali használatra fenntartva. Az ''ab anbar'' tipikus példája a qanatok által táplált ivóvízgyűjtő medencékre az ókori Perzsiában.
A qanat rendszerének előnye, hogy nem befolyásolják a környezetében lejátszódó természeti (pl. [[földrengés]], [[árvíz]]) vagy emberi katasztrófák (pl. háború). Továbbá majdnem teljesen független a csapadék mennyiségétől, csupán enyhe hozami eltérést mutatva a száraz és nedves időszakok között.
== Gyakori jellemzői a qanat technológiáját használó régióknak ==
A qanat technológiája olyan helyeken elterjedt, ahol a következők jellemzők:
* nagyobb folyók, folyamok hiánya, melyek egész évben kellő vízmennyiséget biztosítanának öntözésre és más szükségletek kielégítésére
* potenciálisan termékeny és csapadékdús hegyek vagy hegyvonulatok közelsége
* száraz éghajlat, ahol nagy a felszíni párolgás mennyisége és így a felszín feletti gyűjtőmedencék, illetve vízjáratok fokozottan veszteségesek lennének
* olyan víztároló jelenléte a potenciálisan termékeny területen, mely túl mélyen van egyszerű kutak ásásához
== A qanatok hatása a települések szerveződésére ==
Egy jellegzetes iráni városban – és bárhol máshol, ahol a vízrendszer használatos – több qanat is van kialakítva. A kertek és mezők mindegyike a qanatok felszíni végeihez közel találhatóak, így a qanatok vize meghatározza mind a szociális régióit, mind a külalakját a városoknak.
A víz a felsőbb régiókban a legfrisseb, leghűvösebb és legtisztább, a legvirágzóbb emberi települések a kivezetési pont környékén találhatóak. Mikor a qanat még szint alatt van, a vizet kutakkal vagy állatok hajtotta perzsa kutak segítségével húzzák ki a vizet. A magánkézben levő földalatti gyűjtőmedencék elenedő vizet szolgáltattak a házak és gazdasági épületek ellátásához, illetve az öntözéshez. Emellett a qanatban kialakuló légáramlatokat egy földalatti nyári szoba, a ''shabestan'' hűtésére használják, mely számos régi ház és épület szerves része.<ref name='Kheirabadi'></ref>
A kivezetés mentén a víz felszíni járatokon, úgynevezett ''jubs''-okon (''jūbs'') keresztül folyik tovább a domb- vagy hegyoldalakon le. Időnként oldalirányú elágazásokat építenek ki, így biztosítva a szomszédság, a kertek és a mezők vízellátását. Az utcák ezekkel párhuzamosan futnak, ennek következtében a települések következetesen a földfelszín lejtésének irányában alakulnak ki. Ez egy gyakorlatias alkalmazkodása az embernek a változó terephez, a hatékony vízelosztás érdekében.<ref name='Kheirabadi'></ref>
A járatok alsóbb régiói kevésbé kecsegtetőek úgy a lakóhelyek, mint a mezőgazdaság számára. Minél lejjebb haladunk a vízfolyás mentén, annál nagyobb a víz szennyeződési foka, illetve száraz időszakokban nagyobb a vízhozam csökkenése is.<ref name='Kheirabadi'></ref>
== Megépítés ==
Hagyományosan a qanatokat hozzáértő munkások (''muqannīs'') csoportja építi meg, kétkezi munkával. A szakma a történelem folyamán igencsak jól fizetőnek bizonyult és jellemzően apáról fiúra szállt.<ref name='Kheirabadi'></ref>
=== Előkészületek ===
A qanat építésének első, elengedhetetlen lépése egy közeli vízforrás azonosítása. A keresés a hegyek vagy előhegyek és a [[hordalékkúp]] találkozásától indul ki. A víz bőségesebb a hegyekben a domborzati emelkedés miatt, ezért a kiásás a hordalékkúpban visoznylag könnyű. A ''muqannīs''ok követik a víz fő folyását és talajvízre utaló jeleket keresnek (mélyre gyökerező növények, szezonális szivárgások). Ekkor egy próbakutat ásnak, hogy meghatározzák a talajvízszintet és a vízhozamot, mely alapján eldöntik, indokolt-e az adott helyen a kiépítés. Ha ezek az előfeltételek mind teljesülnek, megrajzolják a járatok útvonalait a földfelszín felett.<ref name='Kheirabadi'></ref><ref name='Smith'>Anthony Smith: ''Blind White Fish in Persia'' London, George Allen & Unwin, 1953</ref>
Ezután következik a felszerelés összeállítása, mely tartalmazza a következőket:
* tartályok (általában bőrzsákok)
* kötelek
* csigák, melyek segítségével a tartályokat kiemelik az aknákból
* ásó és szekerce a kiásáshoz
* lámpások
* szintező vagy függőón
* spárga
* talajtípustól függően szükség lehet alátétre, általában égetett agyag gyűrűkre<ref name='Kheirabadi'></ref><ref name='Smith'></ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Jegyzetek ==
| |||