„Irak repüléstilalmi zónái” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a elírások javítása: percíziós -> precíziós; támadás -> támadást |
||
7. sor:
A [[Desert Storm hadművelet|''Desert Storm'' hadművelet]] végét követően megindított ''Provide Comfort'' hadművelet az észak-iraki kurdok biztonságát szavatolva a légi úton szállított humanitárius segélyek számára biztosított szabad légteret. A hadművelet idején történt egy „baráti tűz”-zel járó [[repülőesemény]], amikor [[1994]]. [[április 14.|április 14-én]] két amerikai [[F–15 Eagle|F–15C]] vizuális azonosítás nélkül lelőtt két – szintén amerikai – [[UH–60 Black Hawk]] közepes szállítóhelikoptert.<ref>A két helikopter saját-idegen jeladója más frekvencián működött, így a két vadászgép vevője „idegenként” azonosította őket. Szerencsétlenségükre a körzeti ügyeletes AWACS-parancsnok nem tartózkodott az ügyeleti posztján, így a téves azonosítást – a szolgálati szabályzatban egyértelműen közölt vizuális célazonosítást mellőzve – nagy távolságból tűzmegnyitás követte.</ref> A helikoptereken ENSZ megfigyelők, kurd diplomaták és fordítók, valamint az őket biztosító amerikai katonák utaztak. Mind a 26 fő életét vesztette. A hadművelet [[1996]]. [[december 31.|december 31-én]] ért véget.
1996 nyarán – amerikai figyelmeztetések ellenére – Irak egy körülbelül 40 000 fős csapatösszevonást hajtott végre Észak-Irak területén, a ''Provide Comfort''-tól délre, fenyegetve ezzel a kurdok lakta településeket és a légtér felett járőröző amerikai–brit koalíciós repülőket. Ebben a hónapban fegyveres összecsapás alakult ki a ''[[Kurdisztáni Hazafias Unió]] (Patriotic Union of Kurdistan, PUK)'' és a ''[[Kurdisztáni Demokrata Párt]] (KDP)'' között a régió irányításáért. A kitört [[kurd polgárháború]] során több százezer kurd hagyta el otthonát és távozott [[Törökország]]ba. [[augusztus 31.|Augusztus 31-én]] az összevont erő seregtestei támadást intéztek a ''PUK'' által ellenőrzött [[Irbil]] városa ellen. A Köztársasági Gárda vezette, gyalogság által támogatott agresszió riasztotta a szövetségi védelmi koalíciós erőket. Bagdad megfenyegette az [[Öböl Menti Együttműködési Tanács|Öböl Menti Együttműködési Tanács]] (GCC) tagjait arra az esetre, ha továbbra is segítik az USA és szövetségeseinek őrjáratait az északi zónában. Ezt nyomatékosítva, [[légvédelmi rakéta|légvédelmi rakétákkal]] támadta az északi zónában járőröző repülőgépeket. Mindezen eseményekre a USCENTCOM<ref>''United States Central Command'', magyarul az USA Központi Parancsnoksága</ref> utasítást kapott az elrettentő válaszcsapás mielőbbi megkezdésére. Az 1991-ben kelt 688. és az 1995-ös 986. ENSZ BT határozatokat semmibe véve az iraki erők tovább folytatták katonai tevékenységeiket. A CENTCOM közben konzultált partnereivel a válaszcsapás módjáról, majd [[1996]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] [[Bill Clinton|Clinton elnök]] elrendelte a ''„Sivatagi Csapás”'' nevű hadművelet megkezdését. A művelet célja az iraki erők meggyengítése volt, elejét véve egy újabb összecsapásnak, a támadót céljától eltéríteni. Összehangolt [[robotrepülőgép]]-támadássorozatot hajtottak végre az iraki légvédelmi komplexumok és a déli légvédelmi vezetési pontok ellen. A következő nap hajnalától 14 000 mérföldet repülő [[B–52]]-esek intéztek folyamatosan csapásmérést robotrepülőgépeikkel, melyeket [[F–14]]-esek oltalmaztak a térségben. Az emberi hadtörténelem leghosszabb repülési idejű (34 órás) bombázóbevetéseit teljesítették, melyek közben a robotrepülőgépek céladatait az inítás előtt és után is rendre többször módosították, a legfrissebb hírszerzői jelentések alapján. A hadászati bombázógépek pedig több alkalommal vettek fel üzemanyagot a célkörzet közeli járőrözéseik során, később ezt az eljárást [[Afganisztáni háború|Afganisztánban]] is alkalmazták. Ötödikén két romboló és egy atom-tengeralattjáró is robotrepülőgép-támadást indított kijelölt céljaik ellen. Az alkalmazott
A ''Provide Comfort'' befejezését követő napon, [[1997]]. [[január 1.|január 1-jén]] megindították a ''Northern Watch'' hadműveletet, amely továbbra is az északi zónát felügyelte, amerikai és brit vadászgépek látták el a légi rendészetet. A gépeket naponta figyelte az iraki légvédelem, folyamatos volt az aktivitás. A hadművelet [[2003]]. [[május 1.|május 1-jével]] ért véget, mikor is az [[Iraki háború|''Iraqi Freedom'' hadművelet]] megkezdődött.
15. sor:
Husszein nem működött együtt a [[Nemzetközi Atomenergia-ügynökség]]gel sem. Az ügynökség kutatóit és ellenőreit kitoloncolták az országból, mindez a nemzetközi politikában nagy port kavart. Emiatt felmerült a gyanú, hogy a [[rezsim]] titkos föld alatti [[bunker]]ekben [[Nukleáris fegyver|nukleáris]], [[biológiai fegyver|biológiai]] és [[vegyi fegyver]]eket állíttat elő. Többször módosították és továbbfejlesztették a már 1991-re kidolgozott támadási terveket és harceljárásokat. Az Öbölháború tapasztalatai alapján megkezdték több nagy átütő- és hatóerejű, precíziós vezérlésű, „bunkerromboló” légibomba terevezését.
Az 1998-ban indított [[Desert Fox hadművelet|''Desert Fox'' hadművelet]] célja az iraki haderő harci moráljának meggyengítése volt, de ebben a francia kötelék már nem vett részt, politikai és diplomáciai okokból kilépett a koalíciós kötelékből. A hadművelet négy napig tartott ([[1998]]. [[december 16.|december 16]]–[[december 19.|19]].), melyben Szaddám {{formatnum:14000}} USD-os vérdíjat ajánlott fel bárkinek, aki le tud lőni egyetlen angolszász repülőgépet is. Ezt végül nem adhatta oda senkinek, ugyanis az akcióban egyetlen amerikai–angol repülőgépet sem sikerült lelőniük. A korábban megrongált, vagy megsemmisített, de újból felépített katonai objektumok ellen a következő években több
2002-re az iraki légvédelem napi rendszerességgel lőtt ki több tucat légvédelmi rakétát a déli zónában őrjáratozó amerikai–angol vadászgépekre, provokálva azok válaszcsapásait, melyek tovább szítanák az amúgy sem közömbös nemzetközi közvéleményt.<ref>A „napi csúcs” 15 db rakéta volt.</ref> Ezért a déli zóna védelmében és a közelgő ''Iraqi Freedom'' hadművelet előkészítéseként a CENTCOM és a CENTAF<ref>''United States Central Command Air Forces'' a Központi Parancsnokság Légiereje</ref> újabb légi műveleteket tervezett, melyeknek összefoglaló neve később [[Southern Focus hadművelet|''Southern Focus'' hadművelet]] lett. Magukat a légicsapás-sorozatokat hivatalosan nem nevezték ''hadművelet''nek, ettől függetlenül céljuk az iraki légvédelem szisztematikus és módszeres gyengítése volt. Május elejére mindkét légierő kijelölte a támadandó katonai célpontokat előzetes felderítési adatok alapján. A támadások során a légvédelmi rendszer egyes elemeit rombolták: légelhárító ütegeket, föld-levegő rakétákat, parancsnoki és vezetési központokat, Bagdadból Dél-Irakba tartó adatátviteli kábeleket stb. A hírszerzési műveletek – elektronikai lehallgatások, szárazföldi mélységi felderítések stb. – a támadásokat követően folyamatossá váltak, hogy kellő minőségű információkat gyűjtsenek a közelgő ''Iraqi Freedom'' hadművelet megindításához.
| |||