„Vásárhelyi Zoltán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: Bot: "19., 20., 21. századi magyarok" kategória eltávolítása |
|||
2. sor:
== Élete, munkássága ==
Zenei tanulmányait Kecskemétem kezdte, [[Hegedű|hegedülni]] tanult. A gimnázium után beiratkozott az [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára]], ahol [[Kemény Rezső]]nél és [[Bloch József]]nél hegedűt tanult. Ezzel párhuzamosan a zeneszerzés tanszakra is beiratkozott, ahol [[Siklós Albert]], [[Weiner Leó]] és [[Kodály Zoltán]] növendéke volt. A hegedű tanszakon 1921-ben szerezte meg diplomáját, a zeneszerzés szakon 1924-ben végzett. Utóbbi végbizonyítványát csak jóval később, 1941-ben szerezte meg, mert előbb [[Észtország]]ba, majd [[Norvégia|Norvégiába]] szegődött zenekari muzsikusnak (hangversenymester is volt), a szintén hegedűs Ödön bátyjával.
1926-ban hazatért, és M. Boton Pál (1884–1953), a kecskeméti Városi Zeneiskola igazgatója felkérésére hegedű- és karénektanár lett az intézményben. Kecskemétre utazása előtt találkozott Kodállyal, aki azt tanácsolta neki, hogy alakítson kórust a városban. A
Vásárhelyi 1942-ben (vagy 1941-ben) lett a [[budapest]]i [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] tanára, 1949-től pedig a karvezetőképző tanára lett. 1952-től gyakorlatilag már kizárólag karvezetést oktatott, és a magyar zenei életben ennek lett nagy hatású professzora. E témakörben írta ''Az énekkari vezénylés módszertana'' című könyvét, amelyet a [[Zeneműkiadó]] jelentetett meg 1965-ben. Közben több munkáskórust és üzemi énekkart is vezetett. 1946-tól a Munkásdalos-szövetség országos karnagya volt, a Vásárhelyi-kórussal 1947-ben első díjat nyert a [[wales]]i [[Llangollen]]ben megrendezett nemzetközi kórusversenyen, a [[Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak|MÁVAG]] [[Acélhang]] férfikórusával pedig az 1948-as budapesti nemzetközi versenyen lett első díjas. Kórusai közül fontos még a Honvéd Művészegyüttes férfikara, amelynek alapító karnagya volt, és évekig művészeti vezetője volt a Magyar Rádió Énekkarának, 1959-től a Zeneművészeti Főiskola énekkarának is. Emellett zenekari hangversenyeken is dirigált, például az [[Nemzeti Filharmonikus Zenekar|Állami Hangversenyzenekart]] és a [[MR Szimfonikusok|Rádió Szimfonikus Zenekarát]]. Nagyszabású előadások fűződnek a nevéhez a későbbi évtizedekben is ([[Johann Sebastian Bach|Bach]]: ''[[h-moll mise]]'' 1969-ben
▲[[Fájl:Vásárhelyi Zoltán sírja.jpg|bélyegkép|<center>Vásárhelyi Zoltán sírja</center>]]
▲Vásárhelyi 1942-ben (vagy 1941-ben) lett a [[budapest]]i [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] tanára, 1949-től pedig a karvezetőképző tanára lett. 1952-től gyakorlatilag már kizárólag karvezetést oktatott, és a magyar zenei életben ennek lett nagy hatású professzora. E témakörben írta ''Az énekkari vezénylés módszertana'' című könyvét, amelyet a [[Zeneműkiadó]] jelentetett meg 1965-ben. Közben több munkáskórust és üzemi énekkart is vezetett. 1946-tól a Munkásdalos-szövetség országos karnagya volt, a Vásárhelyi-kórussal 1947-ben első díjat nyert a [[wales]]i [[Llangollen]]ben megrendezett nemzetközi kórusversenyen, a [[Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak|MÁVAG]] [[Acélhang]] férfikórusával pedig az 1948-as budapesti nemzetközi versenyen lett első díjas. Kórusai közül fontos még a Honvéd Művészegyüttes férfikara, amelynek alapító karnagya volt, és évekig művészeti vezetője volt a Magyar Rádió Énekkarának, 1959-től a Zeneművészeti Főiskola énekkarának is. Emellett zenekari hangversenyeken is dirigált, például az [[Nemzeti Filharmonikus Zenekar|Állami Hangversenyzenekart]] és a [[MR Szimfonikusok|Rádió Szimfonikus Zenekarát]]. Nagyszabású előadások fűződnek a nevéhez a későbbi évtizedekben is ([[Johann Sebastian Bach|Bach]]: ''[[h-moll mise]]'' 1969-ben; [[Robert Schumann|Schumann]]: ''Az Éden és a péri'' 1971-ben).
Zeneszerzői munkássága is főleg a kóruszenéhez kapcsolódott, [[népdal]]feldolgozásokat, [[Kantáta|kantátákat]], tömegdalokat és gyermekkórusműveket komponált. Előadásairól számos rádió- hanglemezfelvétel készült.
|