„Fertőmelléki-dombság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
a linkjav. AWB
a Fertő-tó → Fertő, illetve Fertő tó az AkH. 183. alapján
22. sor:
| legmagasabb pont = 327 m
| folyóvizek = Rákos-patak, Tómalom-patak
| állóvizek = [[Fertő-tó]]
| időzóna =
| résztájegységek =
35. sor:
A Fertőmelléki-dombság földtani értelemben – noha az [[Ikva]] völgye, a [[Soproni-medence]] elválasztja tőle – a [[Soproni-hegység]] északkeleti nyúlványa, alaphegysége [[harmadidőszak]]i üledékes kőzetekből épül fel ([[lajtamészkő]], [[szarmata mészkő]], [[homokkő]], [[kavicskő|konglomerátum]] stb.). Ezekre [[vályog]]os, [[lösz]]ös üledékek települtek az évmilliók során, de néhány [[tanúhegy]]en megfigyelhetőek [[kristályos pala|kristályospala]]-kibukkanások is (Gödölye-bérc, 252 m; Réti-bérc, 234 m; Kő-hegy, 226 m). A kistáj nevezetes lajtamészkő-feltárása, egyben ipartörténeti emléke a [[fertőrákos]]i kőfejtő. [[Karszt]]jelenségekben, [[barlang]]okban nem bővelkedik a terület.
 
A délkelet felé enyhén lejtő, gyengén tagolt [[derázió]]s-[[erózió (geológia)|eróziós]] dombság átlagos tengerszint feletti magassága 207 méter, legmagasabb pontja 327 méter, legalacsonyabb pontja 118 méter ([[Balf]]nál). A nyugati peremvidékén kialakult süllyedékes Kőhidai-medence némiképp tagoltabbá teszi a dombság felszínét. A kistáj a Rákos-patak és annak mellékvize, a Tómalom-patak vízgyűjtő területe, amelyek vize a [[Fertő|Fertő tó]]ba tóba folyik. A bővízű források között említendő a [[fertőrákos]]i Nagy-forrás (900 l/min), valamint a Balf környékén a mélyből felbukkanó nátrium-kloridos, szulfátos keserűvízforrások: a 6–26 l/min közötti vízhozamú István-forrás, Wolfgang-forrás, Savanyúvíz-forrás, Fekete-forrás, Mária-forrás, Péter-forrás. Ezek gyógyászati célú hasznosítására épült ki a balfi gyógyüdülő.
 
== Éghajlat ==