„Szentség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
===Szentségtani alapfogalmak===
===
*''Kiszolgáltató'': az a személy, aki az adott szertartást az egyház nevében elvégzi.
*''Felvevő'': az a személy, akinek a számára az egyház a szertartás során a kegyelmet közvetíteni szándékozik.
===
A skolasztika többek között az [[Arisztotelész]]től átvett [[hülemorfizmus]] kategóriáit felhasználva próbált közelebb jutni a szentségek megértéséhez. Eszerint minden szentség leírható két összetevővel: az ''anyaggal'', vagyis a ''látható jellel'', valamint a ''formával'', vagyis a kiszolgáltató által kimondott szavakkal. A szentségek részletezésénél láthatjuk, hogy e megközelítés bizonyos esetekben kifejezetten erőltetettnek bizonyul.
===
*''Érvényes'' egy szentség kiszolgáltatása, ha mind a kiszolgáltató, mind a felvevő személye, továbbá mind az anyag, mind a forma megfelel az egyházi tanítóhivatal által rögzített minimális dogmatikai követelményeknek.
*''Megengedett'' a szentségkiszolgáltatás, ha az érvényességen túlmenően egyházjogi akadályba sem ütközik. Egy felfüggesztett pap által bemutatott szentmise pl. érvényes ugyan, de nem megengedett. Másfelől azonban úgy is tekinthetjük ugyanezt, hogy noha nem megengedett, mégis érvényes.
*A szentség ''gyümölcsöző'' felvételéről akkor beszélünk, ha a teológiai érvényesség adminisztratív megvalósulásán túlmenően a felvevő részéről nincs akadálya annak, hogy a szentség által közölt kegyelem valóban hatékonyan működjék az életében. Pl. a bérmálás szentsége érvényes lehet akkor is, ha a felvevő a halálos bűn állapotában van: a szentség beírja a lélekbe az ''eltörölhetetlen jegyet'', az illető mégsem tapasztalja meg a kegyelem működését mindaddig, amíg életéből el nem távolítja a kegyelem akadályát ''(obex gratiae)''.
===
Minden szentség ''általános hatása,'' hogy a felvevőt Istenhez kapcsolja. Az egyes szentségek ''speciális hatása'' az a mód, ahogyan ezt megvalósítja.
===
E [[latin]] kifejezés, amely a katolikus szentségtan egyik legfontosabb terminus technicusa, szó szerint annyit tesz: ''az elvégzett cselekményből következően''. Arra vonatkozóan használják a dogmatikában, hogy a szentség érvényességének szükséges és elégséges feltétele a formula korrekt alkalmazása, és – az érvényesség szempontjából – irreleváns a kiszolgáltató és a felvevő hite, személyisége, erkölcsi állapota. E tanítás a [[Tridenti Zsinat]] óta [[hittétel]], és az ökumenikus párbeszéd egyik komoly akadálya.
*A protestáns teológia elutasítja az ''ex opere operato'' tanát, és – összhangban a [[sola fide]] alepelvvel – azt vallja: a [[sákramentum]]ok kizárólag a ''közreműködő tevékenységéből adódóan'' ''(ex opere operantis)'' hatnak.
47. sor:
*'''Eltörölhetetlen karaktert adó szentségek''': amelyek a szentség felvevőjében örökre megmaradó változást idéznek elő. Ezek: keresztség, bérmálás, egyházi rend. E szentségek csak egyszer vehetők fel. Tehát senkiről sem lehet „leszedni a keresztvizet”. A szolgálatát elhagyó pap is pap marad: ha el is tiltják szolgálatától, az általa kiszolgáltatott szentségek érvényesek, noha papi esetleges tevékenységének egyházjogi státusza ''„meg nem engedett”''.
===Az egyes szentségek a katolikus és az ortodox egyházakban==0
=== - [[Keresztség]]===
{| class=wikitable
73. sor:
|}
=== - [[Bérmálás]]===
{| class=wikitable
96. sor:
|}
=== - [[Eucharisztia]]===
{| class=wikitable
119. sor:
|}
=== - [[Bűnbocsánat]]===
{| class=wikitable
144. sor:
|}
=== - [[Betegek kenete]]===
{| class=wikitable
165. sor:
|}
=== - [[Egyházi rend]]===
{| class=wikitable
188. sor:
|}
=== - [[Házasság]]===
{| class=wikitable
| |||