„Szerkesztő:Vigyori93/próbalap” változatai közötti eltérés

{{tataroz}}

A '''qanāt''' ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_nyelv arabul] قناة, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_nyelv perzsául] کاریز‎ ''kariz'') a meleg, [http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ghajlati_%C3%B6vezetek#Sz.C3.A1raz_kontinent.C3.A1lis_.C3.A9ghajlat száraz] és félszáraz éghajlatokon használt vízrendszer, mely az emberi települések és az [[öntözés]] vízellátását biztosítja. Megbízhatósága miatt elterjedt. Más ismert elnevezései: '''kārīz''' vagy '''kārēz''' ([[Irán]], [[Afganisztán]], [[Pakisztán]] és [[Közép-Ázsia]] területén, a perzsa كاهریز-ból), '''kahan''' (a perzsa کهن-ból), '''kahriz''' vagy '''kəhriz''' ([[Azerbajdzsán]]), '''khettara''' ([[Marokkó]]), '''galeria''' ([[Spanyolország]]), '''falaj''' ([[Egyesült Arab Emírségek]] és [[Omán]]), '''kahn''' ([[Beludzsisztán (Pakisztán)|Beludzsisztán]]), '''foggara''' vagy '''fughara''' ([[Észak-Afrika]]).<ref>Dr. V. Sankaran Nair: [http://www.boloji.com/index.cfm?md=Content&sd=Articles&ArticleID=5238 Etymological conduit to the land of Qanat] (2004)</ref> Emellett Ázsiában és Észak-Afrikában használatosak a '''kakuriz''', '''chin-avulz''' és '''mayun''' elnevezések is.

 

 

=== Előkészületek ===

 

A qanat építésének első, elengedhetetlen lépése egy közeli vízforrás azonosítása. A keresés a hegyek vagy előhegyek és a [[hordalékkúp]] találkozásától indul ki. A víz bőségesebb a hegyekben a domborzati emelkedés miatt, ezért a kiásás a hordalékkúpban visoznylag könnyű. A ''muqannīs''ok követik a víz fő folyását és talajvízre utaló jeleket keresnek (mélyre gyökerező növények, szezonális szivárgások). Ekkor egy próbakutat ásnak, hogy meghatározzák a talajvízszintet és a vízhozamot, mely alapján eldöntik, indokolt-e az adott helyen a kiépítés. Ha ezek az előfeltételek mind teljesülnek, megrajzolják a járatok útvonalait a földfelszín felett.<ref name='Kheirabadi'></ref><ref name='Smith'>Anthony Smith: ''Blind White Fish in Persia'' London, George Allen & Unwin, 1953</ref>

Azokban az esetekben, ahol a lejtés meredekebb, földalatti vízeséseket is alakíthatnak ki, alkalmasan megtervezve arra, hogy magába vonja az energiát, minimális erózióval (rendszerint szigeteléssel). Néhol a víz erejét földalatti malmok meghajtására fordítják. Ha nem megvalósítható, hogy a qanat felszín fölötti végét a település közelében alakítsák ki, szükségessé válik egy föld feletti ''jub'' vagy csatorna ásása. Ezt lehetőség szerint kerülik, így is korlátozva a szennyeződést, a felmelegedést és a párolgás okozta vízveszteséget.<ref name='Kheirabadi'></ref><ref name='Smith'></ref>

 

 

A perzsák már i.e. 328-ban használtak [[vízóra (időmérő)|vízórát]] a qanatok vizének igazságos és pontos elosztására az arra jogosultak számára, öntözés céljából. Iránban, különösen Zibad területén, a vízórák használata i.e. 500-ra nyúlik vissza. Később a preiszlám szent ünnepek pontos meghatározására is használták, mint a ''Yaldā'' (téli napforduló), a ''Tiregān'' (nyár közepe) vagy a ''[[Perzsa újév|Nowruz]]'' (tavaszi napéjegyenlőség) - a legrövidebb, a leghosszabb és az egyenlő nappalok, illetve éjszakák az év folyamán. Az Iránban használt vízórák voltak az éves naptárak beütemezésére leggyakorlatiasabb ókori eszközök.<ref name='Konf'>Qanat-konferencia Iránban - Perzsia vízórái ([http://www.aftabir.com/articles/view/science_education/technical/c3c1183387267p1.php/%D9%82%D9%86%D8%A7%D8%AA-%D9%85%DB%8C%D8%B1%D8%A7%D8%AB-%D9%81%D8%B1%D9%87%D9%86%DA%AF%DB%8C-%D9%88-%D8%B9%D9%84%D9%85%DB%8C-%D8%A7%DB%8C%D8%B1%D8%A7%D9%86%DB%8C%D8%A7%D9%86 arabul])</ref> Perzsiában a vízórák (avagy ''Fenjaan''ok) pontossága megközelítette a ma használt időmérő eszközökét. A fenjaan volt a legpontosabb és legelterjedtebb időmérő eszköz arra, hogy kiszámolják a vízmennyiséget, amennyit a földműves elvihet a qanat vizéből az öntözéshez, illetve az időpontot, mikor ezt megteheti, mindaddig, amíg le nem cserélték nála pontosabb órákra. A perzsa vízórák gyakorlatias és hasznos eszközök voltak a qanat vizében részesedők számára, segítségével meghatározhatták, hogy mennyi időbe telik vizet a földjeikre juttatni. A qanat volt az egyetlen vízforrás a mezőgazdasághoz és az öntözéshez, ezért elengedhetetlen volt az igazságos vízelosztás. Ennek megfelelően két becsületes és körültekintő időst választottak meg a vízórák kezelőinek, ők felügyelték a fenjaanokat és jelentették be a pontos időt a nappal és éjszaka.

 

=== Jég tárolása ===

 

I.e. 400-ra már perzsa mérnökök tökélyre vitték a nyárközépi jégtárolást a sivatag területén.<ref name='ókorfagy'>[http://www.eartharchitecture.org/index.php?/archives/1045-Yakhchal-Ancient-Refrigerators.html Yakhchal: Az ókor hűtőberendezései]</ref>

 

== A világ qanatjai ==

 

=== Ázsia ===

 

==== Kína ====

 

Kína északnyugati térségében található Turpan egy oázisát qanat (helyi néven ''karez''). Turpan hosszú idők óta egy termékeny oázis központja, illetve fontos kereskedelmi központ a [Selyemút] északi útvonala mentén. Ebben az időszakban délnyugaton szomszédos volt Korla és Karashahr királyságokkal. A vízrendszer történelmi feljegyzései egészen a [Han-dinasztia] idejére nyúlik vissza. A Turpan Vízmúzeum a Kínai Népköztársaság védett területeinek egyike a helyi karez történelmi fontossága miatt. A környék karezrendszereinek száma alig van 1000 alatt, a járatok összhossza kb. 5000 km.<ref>[http://www.waterhistory.org/histories/turpan/ A turpani (Kína) krez]</ref>

 

==== Irán ====

 

A 20. század közepén az Iránban használatban levő qanatok számát 50.000-re becsülték<ref name='Kheirabadi'></ref>, melyek mindegyikét helyi felhasználók működtették és tartották fenn. Ezek közül 1980-ra már csak 25.000 maradt használatban.