Wikipédia

„Fogólábúak” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
27. sor:
| wikicommons = Category:Mantodea
}}
<br />
A '''fogólábúak''' ''(Mantodea)'' az [[ízeltlábúak]] [[törzs (rendszertan)|törzsének]] és a [[rovarok]] [[osztály (rendszertan)|osztályának]] egyik [[rend (rendszertan)|rendje]].
 
Az imádkozó sáskák vagy más néven fogólábúak (Mantodea) a rovarok egy faj- és formagazdag csoportját képviselik. Az eddig leírt mintegy 2300 fajukat 434 nemzetségbe sorolják. A fogólábúak biodiverzitása (sokfélesége) a palearktikus és nearktikus régiókban (azaz jórészt a mérséklet égövben) viszonylag alacsony; jellemzően a trópusi és a szubtrópusi területek lakói, a mediterrán és a mérsékelt éghajlatú területeken csupán néhány fajjal találkozhatunk. Fajokban leggazdagabb régiók az orientális és az etióp faunaterületek; a legnagyobb formagazdagsággal Afrika Szaharától délre eső területein, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában találkozhatunk.
Nagy termetű, sáskaszerű külsejű fajok tartoznak ide, melyek az [[Egyenlítő]]től délre és a [[mérsékelt öv|mérsékelt égövben]] honosak. Karcsú testtel és megnyúlt előtorral rendelkeznek, ez igen gyakran lényegesen kiszélesedik. A teljesen szabadon álló, jól mozgatható fejen [[összetett szem]]ekkel és emellett 3 [[pontszem]]mel rendelkeznek. Egészen sajátságosan átalakult elülső végtagjaik kiválóan alkalmasak a zsákmány megragadására. Az elülső lábak tüskékkel rendelkeznek. Az állatok hossza fajtól függően 1,5–30 centiméter között változik. Csáprágóik harapásra specializálódtak. Sok fajnak nincs [[szárny]]a, más fajoknak viszont két pár is van. E rovarrend fajai az álcázás mesterei. Olyan fajok is vannak melyek egy virágon ülve várják az áldozatot.
<br />
 
 
Magyarország területén mindössze egy, szigorúan védett faj, az [[ájtatos manó]] (Mantis religiosa) fordul elő természetes módon.
Magyarországon egy faj képviseli a fogólábúakat, az év rovarának megválasztott Mantis religiosa vagy közismert nevén az imádkozó sáska. A ma már kozmopolita fajnak minősülő imádkozó sáska általánosan elterjedt Közép- és Dél-Európában, megtalálhatóak Lengyelországban, de még az Amerikai Egyesült Államokban is ismertek állandó populációi. Magyarországot déli irányba elhagyva újabb fajokat ismerhetünk meg; az egyik legjellemzőbb, amivel kirándulásaink során összefuthatunk az Empusa pennicornis, amelynek elterjedési területe Dél-Olaszország északi területéig húzódik.
<br />
 
 
A fogólábúak elterjedését nagymértékben befolyásolja, hogy ezek az állatok az életük során nem sokat mozognak; egy prédában gazdag területen egy példány akár az egész életét leélheti egy alig néhány négyzet-deciméteres területen is. A párosodási lehetőséget kereső ivarérett hím egyedek ugyan a nőstényeknél nagyobb hajlandóságot mutatnak az aktív helyváltoztatásra, de egy fogólábú-populáció terjeszkedése jobbára más okokra vezethető vissza. Az ok sokkal inkább a nőstények által készített petezárvány, a kokon vagy ootheca. Ezek a zárványok ugyanis igen ellenállóak lehetnek és a bennük fejlődő embriókat – bizonyos határokon belül – megóvják a szélsőséges környezeti tényezőktől is. Például az eredetileg mediterrán fajnak minősülő Iris oratoria először 1933-ban bukkant fel az USA-ban, míg a Mantis religiosa megjelenését már 1899-ben dokumentálták. A kelet-ázsiai Tenodera sinensis-t és a Tenodera angustipennis-t szintén kolonizálták az USA-ban; először 1896-ban, majd 1926-ban írták le a jelenlétüket. Ezek a fajok ma már szerves részét képezik a helyi faunának. Meg kell azonban említeni, hogy a fogólábúak elterjedésében az ember aktív közreműködése is szerepet játszik, hiszen előszeretettel használják őket a kártevő rovarok elleni biológiai védekezés eszközeiként.
<br />
 
==Rendszerezésük==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogólábúak”