A fogólábúak harmadik, egyben legnagyobb méretű testrésze a [['''potroh''']] (abdomen). Ebben foglal helyet a [[zsigerek]] jelentősebb része. Ezt a testrészt mindkét ivar esetében tíz háti lemez ([[tergit]]) határolja, azonban a különböző ivarú egyedek a hasi lemezek ([[sternit]]ek) számában már különbséget mutatnak. A két nem elkülönítése ennek alapján a legmegbízhatóbb: a nőstények potrohát minden esetben kevesebb sternit határolja. Az abdomen formája szintén segítségünkre lehet; a hímek potroha általában vékonyabb és a vége csúcsosabb, míg a nőstényeké kerekdedebb és a vége tompán lekerekített. A potroh hasi és háti lemezeinek medioventrális oldalán különböző formájú és kiterjedésű függelékek lehetnek, ami jórészt azokra a fajokra jellemző, ahol a szárnyak nem fedik be teljesen az abdoment (pl. [[Phyllocrania paradoxa]], [[Gongylus gongylodes]]). A potroh mérete (tömege és kiterjedése) és általában a testméret szintén jelentős ivari különbséget mutat. Bizonyos fajok hím és nőstény egyedei annyira eltérhetnek egymástól, hogy első leíróik különböző fajba sorolták őket. Általánosságban elmondható, hogy a nőstények mindig nagyobbak, nehezebbek és erősebbek, mint a hímek. A potrohuk a terjedelmes petefészek ([[ovarium]]) miatt szembetűnően nagyobb a hímekénél (pl. ez a különbség a [[Parasphendale affinis]] esetében igen hangsúlyos). Az eltérő nemű egyedek méretbeli különbségei a [[Hymenopus coronatus]] fajnál figyelhető meg a legszembetűnőbben; a hímek átlagosan mindössze 2,5 centiméteresek, ezzel szemben a nőstények akár az 5 centiméteres testhosszt is elérhetik. Meg kell azonban jegyezni, hogy az abszolút testhossz [[populáció]]ról populációra változhat; pl. egy [[Mantis religiosa]] populáció hím egyedei akár nagyobb testmérettel is rendelkezhetnek egy másik populáció nőstény egyedeinél, annak ellenére, hogy egy populáción belül a nőstények minden esetben hosszabbak és testesebbek, mint a hímek.
