„Hardcore techno” változatai közötti eltérés

* '''Speedcore''' (1993-tól napjainkig): Mint ahogy azt a neve is mutatja, a ''speedcore'' elsősorban a sebességre helyezi a fő hangsúlyt. Az ütemszáma nagyon széles skálán mozog, a pontos alsó határértéke nem tisztázott, de rendszerint 230BPM felett szoktunk ''speedcore''-ról beszélni, az az alatti, de 190BPM-et meghaladó intervallumra az ''uptempo'' kifejezést használják. Konkrét felső határértéke nincs, az első ''speedcore'' számok rendszerint 250-255BPM körüliek voltak, ami szorosan összefügg a [[számítástechnika|számítástechnikában]] használt [[byte]] fogalmával, ugyanis az 1 byte-on tárolható legnagyobb szám a 255 (<math>2^8-1</math>). Később a producerek megszabadultak ettől a technikai korláttól, és az ezredfordulóra elterjedtek a 300 és az annál magasabb BPM számú trackek, melyek gyakran elérhetik (és akár meg is haladhatják!) az 1000BPM-et.<br />A ''speedcore'' a dühöt, aggresszivitást és erőszakot jelképező atmoszférájával gyakran támadja, kifigurázza és gúnyolja a „normális” zenék által felállított standardokat, melyek alol rendszerint a lassabb, gabberek által hallgatott „puhányabb” hardcore számok sem képezhetnek kivételt.<br />Az első autentikus ''speedcore'' formációnak a háromtagú, New York-i [[Disciples of Annihilation]]-t (röviden D.O.A.) tekintjük, akik 1993-ban alakultak, s egy évre rá kezdték el zenéiket megjelentetni a szintén amerikai illetőségű [[Industrial Strength Records]] kiadónál. Második Speedcore Prodcer: Dj Skinhead. Úgy szinténÚgyszintén ennél a kiadónál adta ki zenéit. A ''speedcore'' Európán belül elsősorban Németországban és Olaszországban talált táptalajra, míg a tengerentúlon pedig leginkább Kanadában népszerű. ([[Canadian Speedcore Resistance]])