„Kurucok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
50. sor:
Számítottak - nyilvánvalóan - amint az a vezérség kérdése kapcsán nyomon követhető, [[I. Apafi Mihály]] erdélyi fejedelem támogatására, hiszen egy jelentős részük Erdélyben talált menedéket, és Erdélynek nem állt érdekében a Habsburg-uralom megerősödése.
Természetes volt a [[Oszmán Birodalom|törökök]] felé fordulásuk is: Szintén jelentős részük a törökök uralta, hódoltsági területekre menekült, és a törökök a Habsburgok ősi ellenségei voltak. Nem hagyhatták figyelmen kívül azonban azt, hogy Erdély - mint a törökök vazallusa - a [[
A bujdosók 1671. júniusában [[idősebb Petrőczy István]] és [[Szepessy Pál]] személyében első követségüket küldték segítségért a Portára. A távollévő [[Köprülü Ahmed]] [[nagyvezír]] helyettesétől biztató választ kaptak. 1673-ban Szepessy Pál kétszer is járt a Portán, Köprülü Ahmed is fogadta, titokban támogatást ígérve a Habsburgok ellen. Szepessy később is részt vett a bujdosók és a törökök közötti kapcsolattartásban (1675-ben is járt a Portán). Azonban még 1672-ben a törökök megtámadták a [[Lengyelország|lengyel]]eket, a háborút csak az 1676. október 27-i békekötés zárta le. Ekkor, még 1676-ban, a törökök az [[Oroszország|orosz]]ok ellen kezdtek háborút, amit pedig csak az 1681. elején megkötött megállapodás fejezett be, ezért a törökök semmilyen segítséget nem adtak a bujdosóknak. (Bár 1677. júliusában a követeiknek - Kende Gábornak, Keczer Menyhértnek, Kubinyi Lászlónak (akikhez később Radics András csatlakozott) - segítséget ígértek a törökök.)
| |||