„Szijazsar” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cserlajos (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ A '''Szijazsar''' mordvin nyelvű eposz. Népköltészeti hagyományok alapján Vaszilij Radajev mordvin író állította össze. ==Kiadások== Az...”
 
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
__NOTOC__
A '''''Szijazsar''''' [[mordvin nyelv]]ű [[eposz]]. Népköltészeti hagyományok alapján [[Vaszilij Radajev]] mordvin író állította össze.
 
==Kiadások==
Az eposz első változata, ami még csupán [[előszó]]t, [[előhang]]ot és 19 éneket tartalmazott, mintegy 8000 sorban, 1960-ban jelent meg. A már véglegesnek tekinthető 1973-as kiadás 38 énekre, vagyis 1200012 000 sorra bővült. 1976-ban mejelentjelent meg az [[orosz nyelv|orosz]], és 1984-ben a [[magyar nyelv|magyar]] fordítás. Utóbbi [[Bede Anna]] munkája, az [[Európa Könyvkiadó]] gondozásában.
 
==Cselekmény==
11. sor:
Ha meghalok is &ndash; fölöttem zengjen,<br/>
fönt fényeskedjék napként az égen!|Idézet a műből}}
A ''Szijazsar'' cselekménye a [[XVI. század]] közepén, [[Kazany]] bevételének idején játszódik. A mordvinok az oroszokkal közösen harcolnak a tatárok ellen, és egymást segítve győznek. A mű központi szereplője a vadásznak és kardforgatónak egyaránt kiváló népi hős, Szijazsar.
 
Az eposz cselekménye összetett és bonyolult, már-már regényes: a hűség, a barátság és a szerelem, illetve az álnokság és árulás figyelemre méltó példáit, az izgalmas csatajelenetek, párbajok sorozatát a béke, a hétköznapok és az ünnepek, a közösségi és családi élet képei, érzékletes természetleírások teszik hitelessé, teljessé. A hangnem népi, helyenként romantikus felhangokkal, didaktikus fejtegetésekkel, költői tirádákkal.
 
==Szerkezet==
A mordvin népi epikára jellemző tízszótagos sorokból épül fel. Nem tagolódik [[strófa|strófákra]], [[rím]]ei [[ragrím]]ek vagy véletlen egybecsengések, legjellemzőbb hangtani díszítő eleme az [[alliteráció]] (bár ez a zenei eelemelem itt távolról sem olyan gyakori, mint más finnségi epikákban), kedvelt költői alakzata az ismétlés és a [[figura etimologica]].
 
==Magyar fordítások==
*Vaszilij K. Radajev: ''Szijazsar &ndash; mordvin eposz.'' Európa Könyvkiadó, [[Budapest]], 1984.
 
[[kategóriaKategória:Irodalmi művek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szijazsar