„Fogyasztói árindex” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Joó György (vitalap | szerkesztései)
Joó György (vitalap | szerkesztései)
36. sor:
===Pénzbeli és nem pénzbeli kiadások===
Az áruk és szolgáltatások beszerzésénél a felhasznált eszközök természetük szerint feloszthatók pénzbeli és nem pénzbeli kiadásokra. Pénzbeli kiadásokról beszélünk, ha a háztartások [[készpénz]]zel, [[csekk]]el vagy [[hitelkártya|hitelkártyával]] fizetnek beszerzéseikért. Ha a háztartás beszerzései költségeinek fedezésére nem használ valós pénzügyi eszközöket hanem a javakat vagy szolgáltatásokat más úton szerzi be, nem pénzbeli kiadásról beszélünk.
Nem pénzbeli kiadás ha a beszerzett áruk szolgáltatások ellenértékét nem készpénzzel, hanem [[kompenzációs üzlet]]tel (barter) fedezik. A kompenzációs üzletek esetén az ellenszolgáltatásként adott árú vagy szolgáltatás ára negatív értékkel jelenne meg az árindex számításakor, ezt és az ezzel járó problémákat elkerülendő feltételezik, hogy ezek a kompenzációs üzletek nullszaldósak, azaz értéküket tekintve azonosak, és ezért a kompenzációs üzleteket a fogyasztói árindex számításakor nem veszik figyelembe.
 
A háztartások abban az esetben is nem pénzbeli kiadásként jutnak árúhoz vagy szolgáltatáshoz abban az esetben is, ha valamelyik családtag munkájához kapcsolódóan munkáltatójától [[természetbeli juttatás]]t (cafeteria) kap. Ebben az esetben a dolgozó munkájával fizet a kapott javakért és nem készpénzzel. A természetben kapott fogyasztási javakat egy becsült piaci áron általában beszámítják a fogyasztói árindexbe.
 
Bonyolultabb a helyzet a nem pénzbeli kiadások harmadik csoportjával, a háztartások saját fogyasztásra termelt javaival és szolgáltatásaival. A saját fogyasztáson belül a legnagyobb súlya a lakásfenntartási költségeknek van. Ezeknek a kiadásoknak a kezelése nagyon fontos konceptuális kérdés az árstatisztikusok körében. {{Lásd|Sajátlakás árindex}}