„Fogyasztói árindex” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Joó György (vitalap | szerkesztései)
Joó György (vitalap | szerkesztései)
62. sor:
====Gazdasági, szociális, pénzügyi transzferek====
Transzfereknek azokat a tranzakciókat nevezzük amikor egy gazdasági egység valamilyen [[ingóság]]ot, árut, szolgáltatást vagy más vagyont úgy ad át, hogy semmilyen ellenszolgáltatást nem kap érte, azaz a tranzakcióban nincs partner. A transzfer egy viszonzás nélküli tranzakció. Mivel a háztartások transzfer esetén se áruhoz se szolgáltatáshoz nem jutnak a transzferek nem kerülhetnek be a fogyasztói árindexbe.
Szakmai probléma annak a meghatározása hogy agy adott tranzakció valójában transzfer-e vagy nemsem. Ez a probléma nem csak a fogyasztói árindex számításkor de a [[nemzeti számla|nemzeti számlák]]nál is fenn áll.
 
A ''[[társadalombiztosítási járulék]]ok, [[jövedelemadó]], [[vagyonadó]]'' egyéb adók után ellenszolgáltatásként a háztartások semmilyen konkrét árút vagy szolgáltatást nem kapnak, ezeket transzfereknek tekintjük és nem számítjuk be a fogyasztói árindexbe. Ilyenek az [[ingatlanadó]], és más [[helyi adók]] is. Ezek [[kormány]]ok, [[önkormányzat]]ok felé irányuló kötelező és viszonzatlan transzferek és, mint ilyenek kívül esnek a fogyasztói árindex hatáskörén.
 
A háztartásokat gyakran terhelik különféle ''[[illeték]]ek, és díjak'' is. Általában nem világos, hogy ezek szimplán más név alatt beszedett adók vagy a kormányszervek a beszedett pénzért valóban biztosítanak valamilyen konkrét ellenszolgáltatást, például felügyeleti, szabályozási funkciót, a beszedett pénzért. Az utóbbi esetben tekinthetjük ezeket az illetékeket a szolgáltatások árának. Ezek a költségek általában határesetnek tekinthetők és különböző dokumentumok foglalkoznak velük mint például az SNA<ref>[http://unstats.un.org/unsd/nationalaccount/sna2008.asp System of National Accounts 2008 - 2008 SNA] United Nations Statistics Division</ref> vagy más [[IMF]] kiadványok.
 
E szerint például a rádió- televízió- ''előfizetési díjak'', a [[jogosítvány]], [[fegyvertartás]]i engedély, [[útlevél]] megszerzéséhez hosszabbításához kapcsolódó [[illeték]]ek beletartoznak a fogyasztói kosarába. Ellenben a földi, vízi, légi járművek forgalomba hozatalakor és üzembetartásához szükséges iratok illetékeit, [[vadászat]]i, [[horgászat]]i engedélyek költségeit általában adójellegű tehernek tekintik és mint ilyenek kívül esnek a fogyasztói árindex hatáskörén.
 
Az ''ajándékok'' definíció szerint transzferek. A jótékonysági szervezetek számára történő kifizetések, előfizetések, adományok jellegüknél fogva nem járnak konkrét ellenszolgáltatással, ezért ezek szintén kívül esnek a fogyasztói kosár hatáskörén. Más elbírálás alá esnek a klubok, egyesületek ''tagsági díjai'' ezek rendszeres szolgáltatásokkal járnak,(egyesületi rendezvények, újságok, hírlevelek stb.) ezért ezeket a tagdíjakat figyelembe kell venni a fogyasztói árindex számításánál. A borravaló, hálapénz ajándéknak tekinthető, ezért nem része a fogyasztói kosárnak. Bár nem ritka az olyan szituáció amikor egyes szolgáltatások csak ajándékokkal vásárolhatók meg, ekkor be kellene ezeket az ajándékokat a fogyasztói kosárba számítani, de ez már a [[korrupció]] kérdéskörébe esik.
 
====Biztosítások====
A biztosítások két alapcsoportra oszthatók az [[életbiztosítás]]okra és a nem életbiztosításokra. Minden megkötött biztosítás költsége két részre osztható. Egyik alkotórész a biztosítás nettó költsége, a másik rész a szervizköltség (adminisztrációs, kalkulációs, kezelési stb. költségek.) ez a második összetevő természetes része a fogyasztói árindexnek. Nem életbiztosításoknál maga a nettó biztosítási költség egy közös kockázati alapba kerül így transzfernek minősül, és ki kell venni a fogyasztói kosárból. A gyakorlatban ez a szétválasztás nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg. Az életbiztosítások nettó díja valójában pénzügyi befektetés, és mint ilyen kívül esik a fogyasztói árindex hatókörén. A biztosítások zöme [[bróker]]eken és ügynökökön keresztül jut el a biztosítottakhoz, ezeknek a közvetítőknek kifizetett ügynöki díjat be kell számítani a fogyasztói kosárba.