„Fogyasztói árindex” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Joó György (vitalap | szerkesztései)
Joó György (vitalap | szerkesztései)
92. sor:
 
===Szezonalitás===
A évszakok változása és a tradicionális ünnepek a fogyasztásra jelentős szezonális hatással vannak. A szezonális áruk kezelése az árstatisztikusok egyik legnagyobb kihívása. AKét fajta szezonális árú két fajta lehet. Az egyik csoportot azok az áruk és szolgáltatások alkotják amelyek az év bizonyos részében egyáltalán anem piaconérhetők egyáltalánel nema elérhetőkpiacon. Ezek a szigorúan„szigorúan” szezonális áruk. A másik jószág csoport egész évben elérhető, de ezek ára nagymértékben szezonfüggő. Ezek a gyengén„gyengén” szezonális áruk. Az előbbi árú csoport aA szigorúan szezonális áruk kezelése a nehezebb feladat.
 
A szezonális hatások olyan jelentősek is lehetnek, hogy akáraz infláció mérésében hamis eredményeket is hozhatnak az infláció mérésében. A fogyasztói árindex számításában a fogyasztói kosárban rendszeresen megjelenő majd eltűnő és ismét megjelenő elemek komoly problémákat okozhatnakvetnek fel. Léteznek hagyományos szezonális korrekciós eljárások de, ezek hatása azonban nem minden esetben igazolható. A szezonalitás kezelését illetően nincs konszenzus az árstatisztikusok között, vannak olyan kutatók is akik általában ellenzik a szezonális korrekció alkalmazását. A következőkben felsorolunk pár szezonális korrekciós eljárást:
====Összegző árak használata====
A fogyasztói kosárba bevont termékeket szezonálisan csoportosítjuk, Pl.: nem szezonális ruházat, az egész évben kapható termékek és két szezonális csoport: nyári ruhák, téli ruhák. Ezzel korrigálható a szezonális áruk szezonon kívüli torzító hatása.
====Szezonális termékek kizárása====
Ez a legegyszerűbb megoldása az indexszám számításárakiszámítására. Az így számított árindex nem tekinthető reprezentatívnak, és ez a felhasználók szempontjából ez aggályos lehet.
 
====Csak az egész évben kapható termékek bevonása====
110. sor:
 
====Normál ár képzése és beillesztés====
Ebben az eljárásban a szezont követő első hónapban a szezon alatti árakból egy „normál” vagy „normalizált” árat képeznek és ez a „normál” ár kerül beillesztésre az árindex képletbe mind addig, amíg újra meg nem jelenik az adott jószág a piacon ez a „normál” ár kerül beillesztésre az árindex képletbe.
 
====Csak az első megfigyelt ár használata és behelyettesítése====
Ezt az eljárást használva aA szezonális termékek árait csak egy alkalommal, a szezonkezdetkor, mérik. Majd ezt az árat használják a szezon alatt is, és a szezont követően is, egészen a következő szezonkezdetig. Az eljárás racionalitását a szezonális termékek szezon alatti értékcsökkenése adja, az a megfigyelt tendencia, hogy szezonális termékek árra a szezon előrehaladtával arányosan csökken.
 
==Jegyzetek==