„Nevelés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Stannis (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
 
== Története ==
=== Őskor ===
A nevelés az emberi társadalommal együtt a [[Munka (közgazdaság)|munka]] folyamatában alakult ki. Feladata kezdetben a létfenntartási eszközök készítésére és alkalmazására vonatkozó tapasztalatok átadása volt. A nevelés az őstársadalom kezdeti szakaszában főleg a munkára nevelés folyamataiból állt, játékos keretek között. A gyerekek már egészen kis koruktól kezdve a felnőttek szerszámainak és harci eszközeinek élethű, de kicsinyített változatával játszottak, gyakoroltak. Az intézményes nevelés csíráit a beavatási rituálék, a felnőttkor elértének bizonyítása jelentették.
Az ókori társadalmakban csak egy szűk réteg gyermekei kaptak az akkori körülményekhez képest széleskörű műveltséget. Ezen gyermekek nevelésére nagy figyelmet fordítottak az [[Ókori Kelet|ókori Keleten]], mivel a leendő vezető értelmiségiekként a jövendő állam letéteményeseinek tekintették őket. A [[feudális társadalom]]ban a tudományt és az iskolát az [[egyház]] uralta. A különböző típusú iskolák főleg a papképzés szolgálatában álltak. A világi hűbéresek gyermekei sajátos, [[lovag]]i nevelésben részesültek, amelynek célja a hűbéri rendszer fenntartása érdekében az úgynevezett lovagi erények: engedelmesség, szótartás, hűség, bátorság elsajátítása volt.
 
=== Ókor ===
A [[reneszánsz]] idején új pedagógiai elméletek születtek. A [[termelés]] fejlődésével különösen a [[természettudomány]]ok jelentősége növekedett meg. A pedagógusok olyan embereszmény kialakítására törekedtek, amely a természet tanulmányozása felé fordul és hasznos ismeretek megszerzésére törekszik. Az újabb korban [[Comenius]]tól (1592-1670) kezdve a pedagógiai gondolkodásra általában az volt a jellemző, hogy a gyermek személyiségéből indult ki, a [[racionalizmus]] és az [[empirizmus]] útját járta. Egyre jobban érvényesültek a nevelés fejlődésével kapcsolatban előtérbe került a munkára nevelés elve, és a [[19. század]]ban mind sürgősebb követelménnyé a minden gyermekre érvényes tankötelezettség. A [[20. század]] fordulóján megélénkült a pedagógiai nézetek harca. Számos kísérlet történt a gyermek cselekvésekben, öntevékenységekben megnyilvánuló aktivitásának érvényesítésére a nevelésben.
Az ókori társadalmakban csak egy szűk réteg gyermekei kaptak az akkori körülményekhez képest széleskörű műveltséget. Ezen gyermekek nevelésére nagy figyelmet fordítottak az [[Ókori Kelet|ókori Keleten]], mivel a leendő vezető értelmiségiekként a jövendő állam letéteményeseinek tekintették őket.
 
=== Középkor ===
Az ókori társadalmakban csak egy szűk réteg gyermekei kaptak az akkori körülményekhez képest széleskörű műveltséget. Ezen gyermekek nevelésére nagy figyelmet fordítottak az [[Ókori Kelet|ókori Keleten]], mivel a leendő vezető értelmiségiekként a jövendő állam letéteményeseinek tekintették őket. A [[feudális társadalom]]ban a tudományt és az iskolát az [[egyház]] uralta. A különböző típusú iskolák főleg a papképzés szolgálatában álltak. A világi hűbéresek gyermekei sajátos, [[lovag]]i nevelésben részesültek, amelynek célja a hűbéri rendszer fenntartása érdekében az úgynevezett lovagi erények: engedelmesség, szótartás, hűség, bátorság elsajátítása volt.
 
=== Reneszánsz és humazimus ===
A [[reneszánsz]] idején új pedagógiai elméletek születtek. A [[termelés]] fejlődésével különösen a [[természettudomány]]ok jelentősége növekedett meg. A pedagógusok olyan embereszmény kialakítására törekedtek, amely a természet tanulmányozása felé fordul és hasznos ismeretek megszerzésére törekszik.
 
=== Reformáció és katolikus megújulás ===
 
=== A felvilágosodás ===
 
=== 19. század ===
 
=== 20. század ===
 
== Nevelés-értelmezések ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nevelés