„Triton (hold)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
|||
1. sor:
{{egyért2|a Neptunusz egyik holdjáról|Triton (egyértelműsítő lap)}}
{{Égitest infobox | felfedezése = igen | fizikai tulajdonságok = igen | háttér = palegreen
| név= Triton
| kép = [[Fájl:Triton moon mosaic Voyager 2 (large).jpg|250px|A Triton]]
| képaláírás = A Triton a [[Voyager-2]] felvételén
| felfedező = [[William Lassell]]
| felfedezés ideje = [[1846]]. [[október 10.]]
| alt nevek = Neptunusz I
| fél nagytengely = 354 759 km
| excentricitás = 0,000016
| keringési periódus = 5,876854 nap
| inklináció = 129,812° (az ekliptikához)<br />156,885° (a Neptunusz egyenlítőjéhez)
| anyabolygó = [[Neptunusz]]
| átlagos átmérő = 2705 km (a [[föld]]i 0,212-szerese)
| felszín területe = 23 018 000 km² (a [[föld]]i 0,045-szerese)
| térfogat = 1,038{{e|10}} km³ (a [[föld]]i 0,0096-szerese)
| tömeg = 2,14{{e|22}} [[kilogramm|kg]] (a [[föld]]i 0,0036-szerese)
| sűrűség = 2,061g/cm³
| felszíni gravitáció = 0,779 m/s² (0,0794 ''g'')
| szökési sebesség = 1,455 km/s
| forgási periódus = megegyezik a keringési periódussal
| albedó = 0,76
| hőm = 38 K (-235 °C)
| magnitúdó = 13,47
| abszolút magnitúdó = -1,2
| atmoszféra = igen
| felszíni nyomás = 1,4-1,9 [[Pascal (mértékegység)|Pa]]
| atmoszféra összetevők = [[nitrogén]], [[metán]]
}}
A '''Triton''' a [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]] hetedik és legnagyobb [[Hold (égitest)|holdja]]: a [[bolygó]]tól mért távolsága 354 760 km, átmérője 2706 km, amivel nagyobb a [[Pluto (törpebolygó)|Plutonál]] is.
== Fölfedezése ==
[[William Lassell]] fedezte föl [[1846]]. [[október 10.|október 10-én]], mindössze 17 nappal azután, hogy a Berlini Obszervatóriumban Johann Galle felfedezte a Neptunuszt. A bolygó és az első hold fölfedezése között itt telt el a legkisebb idő. Nevét a görög tengeristenről, [[Tritón]]ról, [[Poszeidón]] fiáról kapta.
==
Keringése kötött, azaz mindig ugyanazt az arcát mutatja a Neptunusz felé, emellett [[Retrográd keringés|
| author = Christopher F. Chyba, D G Jankowski, P D Nicholson
| title = Tidal evolution in the Neptune-Triton system
17 ⟶ 44 sor:
| pages = L23–L26
| bibcode = 1989A&A...219L..23C
}}</ref> múlva
==Fizikai tulajdonságok==
[[Fájl:Triton Earth Moon Comparison.png|bélyegkép|balra|200px|A Triton (''balra lent''), a Hold és a Föld méreteinek összehasonlítása]]
A Triton átmérője 2705 km, ezzel a [[Neptunusz]] legnagyobb, és a [[Naprendszer]] hetedik legnagyobb holdja. Tömege messze meghaladja a Neptunusz többi holdjáét - a bolygó körül keringő holdak tömegének 99,5%-át teszi ki. Mérete, sűrűsége, hőmérséklete és kémiai összetétele hasonló a [[Pluto (törpebolygó)|Plutoéhoz]]. Hasonlóan a Plutohoz, felszínét 55%-ban fagyott [[nitrogén]] borítja, 15-35% [[víz]]jéggel és 10-20% [[szárazjég]]gel, emellett tartalmaz csekély mennyiségű [[metán]]t és [[szén-monoxid]]ot. Felszíne 23 millió km² területű, ez a [[Föld]] szárazföldeinek területének 15,5%-a. A Triton albedója az egyik legnagyobb a naprendszerben: a ráeső fény 60-95%-át visszaveri. Összehasonlításképpen, a [[Hold]] a ráeső fény mindössze 11%-át veri vissza.
== Felszíne ==
[[Fájl:PIA01537 modest.jpg|bélyegkép|jobbra|
Az égitest felszíne nagyon változatos. Felszínét vízjégréteg borítja, melyre [[metán]]- és [[nitrogén]]jég rakódott, ez utóbbi okozza a déli poláris sapka rózsaszínes árnyalatát. A [[Voyager-2]] által feltérképezett területrészt három nagy régióra osztották, ezek a sarkvidéki Uhlanga Regio, a keleti Monad Regio és a nyugati Bubembe Regio. A déli sarkvidéken jégvulkánokat fedeztek fel. A jégvulkánokból folyékony nitrogén, metán és por keveréke lökődik ki, másodpercenként akár 150 méteres sebességgel, így több kilométer magasra is feljuthat mielőtt nagy területen szétszóródna. A kitörés a törmeléket is magával ragadja, amit a szél széthord és hosszú sötét foltokat hoz létre a hold felszínén. Ezeknek a foltoknak a hossza elérheti a 70 km-t. Egy Voyager-2 felvételen
8 km magas kilövellés látszik, ami a felszínre visszahullva 140 km távolságra is eljutott. A Monad Regio domborzatilag két részre osztható, egyik nagyrészt egyenletesen sík, a másikat pedig vízjég alakította fallal övezett síkságok és lapos medrű mélyedések tagolják. A Bubembe Regio felszíne leginkább a sárgadinnye héjához hasonlítható. A tájat nagyjából 30 km átmérőjű kör alakú gödrök pettyezik, melyet óriási repedések szabdalnak.
== Légköre ==
A Triton ritka, vékony [[nitrogén]]-légkörrel rendelkezik, amely kevés [[metán]]t és nyomokban [[szén-monoxid]]ot is tartalmaz. A légkör, hasonlóan a [[Pluto (törpebolygó)|Plutóéhoz]] a felszíni nitrogén
== Jegyzetek ==
33 ⟶ 64 sor:
== Forrás ==
* [http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Nep_Triton&Display=Facts NASA – Solar Sytem Exploration – Neptune: Moons: Triton: Facts & Figures]
* Sir Patrick Moore - A világegyetem atlasza
{{Portál|Csillagászat}}
| |||