„Jégbor” változatai közötti eltérés

A jégborokat Európában az 1950-1990-es években döntően [[rajnai rizling]]ből (jégbor készítéséhez legalkalmasabb a Geisenheimben nemesített rizling klón) készítették. Alapvető követelmény, hogy jégbor készítéséhez kiszemelt szőlőfajta vastag héjjal rendelkezzen, amely a hosszú tőkén tartás során sem tárul fel könnyen. A rajnai rizling mellett ma már lehet találkozni [[müller thurgau]]ból, [[tramini|fűszeres tramini]]ból, [[muskotályos]] szőlőkből, sőt kékszőlőből készült ([[cabernet franc]], [[kékfrankos]]) jégborokkal is. Kanadában még ettől is színesebb a kép. Itt a [[rajnai rizling]] mellett jégbort készítenek [[vidal]]-ból, [[seyval blanc]]ból, [[pinot blanc]]ból, [[chardonnay]]ból, sőt [[pinot noir]]ból, [[cabernet sauvignon]]ból, [[cabernet franc]]ból, [[merlot]]ból és [[Shiraz (syrah)|syrah]]ból is.

 

A jégbor készítés törvényi előírásai országonként változnak. Ausztriában a must cukorfokának minimum 25 [[klosterneubergi mustfok]]ot ([[klosterneubergi mustfok|KNW]], kb. 320 gramm/liter cukor) kell elérnie, míg Németországban minimum 110 [[öechsle]]-t (kb. 290 gramm/liter cukor). Mindkét országban a szüretet -7 °C alatt kell végezni. Kanadában a szüretet -8 °C alatt kell végezni, és a mustnak minimum 35 [[Brix-fok|Bx°]] cukorfokúnak (kb. 400 gramm/liter) kell lennie.

 

Külön érdekesség, hogy Kanada [[Québec (tartomány)|Québec]] tartományában a korán leeső magas hó miatt nem lehetséges a szőlőfürtöket a szőlőtőkén hagyni, így korábban, még a havazások előtt szüretelnek és a fürtöket magasan, egy speciális hálóban hagyják a szabadban megfagyni. Ugyan ez nem tekinthető klasszikus értelemben vett borhamisításnak, azonban viták tárgya, hogy az ilyen módon készített jégbor természetes jégbornak tekinthető-e.

 

A jégbor készítésnek a rizikófaktora hazánkban kicsit nagyobb mint például Kanadában vagy Németországban. Nálunk biztosítani kell a vagyonvédelmi feladatokat, védeni kell a termést a madaraktól elsősorban a seregélyektől, valamint a vadaktól, és egy esős november, vagy december elviheti a teljes termést, egyszerűen lefolynak a fürtök a tőkéről (például 2001-ben). Emiatt a jégbor készítés kockázata a legnagyobb a borászati termékpalettán – hiszen a hektáronkénti termés a szüret idején nem több 900–1200 kg-nál, holott ugyanezen terület „normál” termése 7000–8000 kg is lehet.

 

== A jégbor piaca ==