|
=== A ragadványnevek keletkezésének okai ===
A ragadványnevek keletkezése sokban hasonlít az ősi családnevek kialakulásához. Régi magyar családneveinkre ugyanis tekinthetünk úgy, mintha ragadványnevek volnának. Ezek a nevek funkciójukra nézve megkülönböztetés céljából jöttek létre, az adott individuumhoz valamilyen jelző ragadt, mellyel legtöbbször a közösség ruházta fel a személyt. A ragadványnevek alapfunkciója tehát ezekhez hasonlóan, és mint minden névtípusnak, mint minden névnek a megkülönböztetés.<ref> Balázs Judit 1982. A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. NytudÉrt. 114. Akadémiai Kiadó. Budapest.</ref>
A kereszténység felvétele utáni időszakra is jellemző, hogy a család- és keresztnéven kívül egy harmadik névelemmel is megnevezik az egyént: ,,a kereszt- és az apától örökölt családnév mellett jelen van az egyénhez mindenkor kapcsolódható ragadványnév is."<ref> Benkő Loránd 1949. A régi magyar személynévadás. Néptudományi Intézet. Budapest.</ref> A családi név mellett használt harmadik differenciatív – azaz megkülönböztető – névelem a régebbi ún. világi ragadványnévi típus egyenes folytatója.<ref> Benkő Loránd 1967. A magyar tulajdonnevek története. In: Bárczi-Benkő-Berrár: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó. Budapest.</ref> Az anyakönyvezés ugyan stabilizálta a családnevek öröklődését, azonban e harmadik névelem kialakulása, fejlődése sok – főképp kisebb és zártabb – közösségben a mai napig tart.
Mára a vezetéknév eredeti funkciója megváltozott: egy-egy vezetéknevet ma már több ezren is viselhetnek, s igen nehéz két személy megkülönböztetése, amikor ugyanazzal a családnévvel rendelkeznek. Ez a probléma jóval erősebben jelentkezik egy kisebb közösségben, ahol azonos vezetéknevű személyek laknak, s gyakran még a keresztnév is megegyezik. Egy személynév az egyértelmű azonosítás funkcióját csak addig képes betölteni, amíg túlságosan sok azonos nevű személy térbeli és időbeli közelsége zavaró poliszémiát nem eredményez. Sok esetben épp ennek elkerülése miatt keletkeznek a ragadványnevek.
A ragadványnevek kialakulásának oka azonban nem mindig a megkülönböztetés. Ördög Ferenc hívja fel erre először a figyelmet: egy ritka keresztnév viselőjének is lehet ragadványneve, annak ellenére, hogy az individuum neve önmagában is azonosítható lenne a név viselőjével.<ref> Ördög Ferenc 1973. Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén.Akadémiai Kiadó. Budapest.</ref> A megkülönböztetés mellett a ragadványnévadás egy másik indítéka a gúnyolódás csúf- vagy gúnynevek adásával. Ezek a nevek főképp külső vagy belső tulajdonságokra, eseményekre utalnak. A valódi indítékot, jelesül, hogy miért használnak negatív hangulatú névelemet az adott egyénre – akinek a névhez fűződő attitűdje szintén negatív, hiszen legtöbbször szégyelli azt – a [[kognitív pszichológia]] és az [[onomasztika]] módszereinek integrált alkalmazásával lehetne feltárni. A ragadványnévrendszer tehát ,,önmagát megújító erejével kiterjed olyan nevekre is, amelyeknél a homonimia veszélye nem áll fenn.”<ref> B. Gergely Piroska 1977. A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Kriterion Kiadó. Bukarest.</ref> Erre a legjobb példa a gúnynevek, illetve a bóknevek alkategóriája. Utóbbi ugyan hangulatát tekintve az előbbinek éles ellentéte – hiszen a bóknevek kedveskedő, pozitív attitűdöt közvetítenek – azonban a motiváció szintén lélektani okokra vezethető vissza.
=== A ragadványnevek rendszere a névadás indítéka szerint ===
|
