„Alban Berg” változatai közötti eltérés

[[Nürnberg]]i kereskedőcsaládból származott. Apja ''Conrad Berg'', anyja ''Johanna Anna Berg''. Zenei tehetségét, művészi érzékenységét, romantikus hajlamát anyjától örökölte. Gyermekkorában költőnek készült. Érdekesség, hogy az iskolában megbukott német irodalomból. Megpróbálkozott a zeneszerzéssel is, noha zenei képzésben nem részesült. Első művei dalok voltak, [[1900]]-ban hármat írt. [[1904]]-ben hivatalnoki állást vállalt, de a komponálást folytatta. Még ebben az évben [[Arnold Schönberg]] magántanulója lett, akivel a közös hangot [[Gustav Mahler]] zenéje iránti csodálat teremtette meg. Schönberg zenei felügyelete alatt komponálta első „fegyelmezett” darabjait: a ''Hét korai dal''t [[1905]]-től, a ''Zongoraszonátá''t [[1907]]–[[1908]]1907–1908-ban és a Fúgát [[1907]]–ben1907–ben. Műveivel először nyilvánosan a Schönberg-tanítványok éves koncertjein szerepelt. Stílusára tanítómesterén kívül [[Anton Webern|Webern]] és ''Zemlinsky'' darabjai, [[Oskar Kokoschka|Kokoschka]] képei és [[Frank Wedekind|Wedekind]] drámái hatottak.

Berg anyagi biztonsága [[1906]]-ban jelentősen javult, komolyabb családi örökséghez jutott. Azonnal otthagyta hivatalát, és kizárólag a zeneszerzésnek élt. Tanulmányait változatlanul folytatta Schönbergnél, és ekkor készült a ''[[Friedrich Hebbel|Hebbel]]'' és ''[[Alfred Mombert|Mombert]]'' verseire írt Op.2-es ''Dalok'', valamint az Op.3-as ''Vonósnégyes''. A ''Vonósnégyes'' a zenetudósok szerint Mahler hatását őrzi, ugyanakkor azonban már szakítani látszik a tonalitással.

[[1911]]-ben megnősült, ''Helene Nahowski'' <ref>{{cite web|url=http://de.wikipedia.org/wiki/Helene_Berg|title=Aki nagy valószínűséggel I. Ferenc József császár házasságon kívüli leánya volt|language=német|accessdate=2013-07-01}}</ref> iránti szerelme sokak szerint zenéjének színeire is kihatott. Az [[1912]]-es ''Altenberg-dalok''ban például fülledt erotikát lehet felfedezni, ami Berg későbbi műveiben, elsősorban két operájában is megtalálható. A Schönbergnél töltött tanulóévek után ez volt Berg első önálló kompozíciója, amelynek bécsi bemutatóján hatalmas botrány tört ki. A Schönberg vezényelte koncerten – amelynek műsorán szerepelt Schönberg Kamaraszimfóniája is – még a rendőrségnek is be kellett avatkozni.

Az [[első világháború]] előtt még megírta ''Négy klarinét-zongoradarab''ját (Op.5) és ''Három zenekari darab''ját (Op.6). A háborúban [[1915]] és [[1917]] között katonai szolgálatot teljesített az osztrák hadseregben. A háború utáni években a – [[Georg Büchner]] színművére épülő – ''[[Wozzeck]]'' című opera komponálásával foglalatoskodott. Lassan dolgozott, csak [[1921]]-re készült el. Az opera első bemutatói [[Berlin]]ben ([[1925]]), [[Prága|Prágában]] ([[1926]]) és [[Szentpétervár|Leningrádban]] ([[1927]]), majd ''[[Oldenburg'']]ban voltak. A mű rövid idő alatt világsikert aratott, ez volt az első sikeres atonális opera (noha vannak benne tonális részek is). Büchner drámájának megzenésítése „a legnagyobb fokú művészi aktualitás, a lelkiismeretesség tette volt” ''(Redlich)''. Az operából később hangversenytermi ciklust is formázott, amelyet [[1924]]-ben mutattak be [[Frankfurt am Main]]ban óriási sikerrel.

A Wozzek után komponált ''Kamarakoncert'', amit zongorára, hegedűre és 13 vonósra írt, Schönberg 50. születésnapjára készült. Az első igazi dodekafon műve az [[1926]]-ban készült ''Lírai szvit'', ezt követte a hasonló stílusú hangversenyáriája, ''A bor'' ''(Der Wein)'', [[Charles Baudelaire|Baudelaire]] versére. A komponálás mellett tanított is, és harcosan küzdött az [[avantgárd]] zene elismertetéséért. [[1930]]-ban a Porosz Művészeti Akadémia tagja lett. ''Lulu'' című operáját [[1928]]-ban kezdte írni ''Frank Wedekind'' ''Erdgeist'' és ''Die Büchse der Pandora'' című drámái alapján. A darab leplezetlen erotikájában a ''Hanna Fuchs Robettin''nel folytatott szerelmi viszonya is benne van. Berg a ''Lulut'' végül nem tudta befejezni, [[1935]]-ben vérmérgezés következtében meghalt. Halála előtt azonban még elkészült ''Hegedűverseny''ével, amelyre a megbízást 1935-ben [[Louis Krasner]] hegedűművésztől kapta, aki az ősbemutatón is játszotta a szólószólamot [[Barcelona|Barcelonában]] 1936-ban. Berg a művet ''Egy angyal emlékére'' címmel a 18 évesen gyermekbénulásban elhunyt Manon Gropius, [[Alma Maria Mahler-Werfel|Alma Mahler-Werfel]] és [[Walter Gropius]] lánya emlékének ajánlotta.<ref>Anthony Pople: Berg, Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991, pp. 26–28.</ref>

* Wozzeck, Op.7, [[1914]]–[[1921]]1914–1921.

* Lulu, [[1928]]–[[1935]]1928–1935.

* Öt zenekari dal („Altenberg-dalok”), Op.4, [[1912]].

* Három zenekari darab, Op.6, [[1914]].

* Kamarakoncert, [[1923]]–[[1925]]1923–1925.

* Hegedűverseny („Egy angyal emlékének”), [[1935]].

* Vonósnégyes, Op.3, [[1911]].

* Négy darab klarinétra és zongorára, Op.5, [[1913]].

* „Lírai szvit” (vonósnégyes), [[1926]].

* Zongoraszonáta, h-moll, Op.1, [[1907]]–[[1908]]1907–1908.

* Zongoravariációk, [[1908]].

* A bor – koncertária szoprán hangra és zenekarra, [[1929]].

* Wozzeck – 3 részlet szoprán hangra és zenekarra, [[1924]].

* Hét korai dal, [[1905]]–[[1907]]1905–1907.

* Dalok, Hebbel és Mombert verseire, Op.2, [[1909]]–[[1910]]1909–1910.

* A bor, [[Charles Baudelaire|Baudelaire]] versére, [[1929]].

== Külső hivatkozásJegyzetek ==

*{{CitLib|szerző=Alban Berg |cím= Írások -– levelek -– dokumentumok |hely=Budapest |kiadó=Zeneműkiadó |év=1965 |oldal= }}

* Pople, Anthony: ''Berg. Violin Concerto''. Cambridge University Press, 1991. ISBN 9780521399760

* Stanley, John: ''Klasszikus zene''. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.

== JegyzetekTovábbi információk ==