„Asztma” változatai közötti eltérés

A diagnózis felállítását és a betegség kezelését a [[spirométer]]es légzésfunkció-vizsgálat segíti.<ref name="AAAAIfive">{{Citation |author1 = American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology|author1-link=American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology |date= |title=Five things physicians and patients should question |publisher=American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology |work=Choosing wisely: an initiative of the ABIM Foundation|page=|url=http://choosingwisely.org/wp-content/uploads/2012/04/5things_12_factsheet_AAAAI.pdf|accessdate=August 14, 2012}}</ref><ref name="NIHasthmaguide">{{cite book |author=Third Expert Panel on the Diagnosis and Management of Asthma |title=Guidelines for the diagnosis and management of asthma |year=2007 |publisher=National Heart, Lung, and Blood Institute (US) |url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK7232/ }}</ref> Jelenleg ez a legjobb módszer az asztma diagnosztizálására. Ha a vizsgálat során az első másodpercben kilélegzett levegő mennyisége ([[Forszírozott Expirációs Volumen]], FEV1) több mint 12%-kal növekszik a betegnek adott hörgőtágító szer (pl. szalbutamol) hatására, az alátámasztja az asztma diagnózisát. Ez az érték azonban akár normális is lehet azoknál, akiknek egy ideje már enyhe, rohamokkal nem járó asztmája van. Az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség közötti differenciáldiagnózis felállítását a diffúziós kapacitás mérése segíti.<ref name=M38/> Asztmás betegeknél javasolt egy- vagy kétévente a spirometria elvégzése a terápia hatásosságának nyomon követése érdekében.

A korábban ''status asthmaticus'' néven ismert akut súlyos asztma olyan akut asztmás exacerbáció, amely nem reagál a szokásos, hörgőtágítókkal vagy kortikoszteroidokkal végzett kezelésre.<ref>[http://sunrise.sote.hu/htsz/boszorme.htm Az akut súlyos asthma bronchiale]</ref><ref name=Shah2012/> Az esetek felében az asztmás rohamot valamilyen fertőzés, míg a többi esetet allergének, légszennyezés, illetve elégtelen vagy nem megfelelő gyógyszerezés idézi elő.<ref name=Shah2012>{{cite journal|last=Shah|first=R|coauthors=Saltoun, CA|title=Chapter 14: Acute severe asthma (status asthmaticus).|journal=Allergy and asthma proceedings : the official journal of regional and state allergy societies|dateyear=2012 May–Jun|month=May|volume=33 Suppl 1|pages=S47-50|pmid=22794687}}</ref>

A testedzés az asztmás és asztmában nem szenvedő emberek körében egyaránt [[hörgőszűkület]]et válthat ki.<ref name=EIB2012>{{lcitecite journal|last=Khan|first=DA|title=Exercise-induced bronchoconstriction: burden and prevalence.|journal=Allergy and asthma proceedings : the official journal of regional and state allergy societies |dateyeay=2012|month=Jan Jan–Feb|volume=33 |issue=1 |pages=1–6 |pmid=22370526}}</ref> Ez az állapot a legtöbb asztmás esetében fennáll, míg a nem asztmás emberek közel 20%-ánál jelentkezik.<ref name=EIB2012/> A hivatásos sportolók körében inkább az elit sportolókra jellemző, ahol előfordulási aránya igen változó: [[bob]]versenyzők körében 3%, [[kerékpárosok]]nál 50%, míg [[sífutók]] körében 60%.<ref name=EIB2012/> A hörgőszűkület jelentkezését nem befolyásolják az időjárási viszonyok, ámbár előfordulása száraz, hideg idő esetén gyakoribb.<ref name=GINA_2011_page17>{{harvnb|GINA|2011|p=17}}</ref> Úgy tűnik, hogy az inhalált [[béta-2 agonista|β2-agonisták]] az asztmában nem szenvedők sportteljesítményét nem javítják,<ref>{{cite journal|last=Carlsen|first=KH|coauthors=Anderson, SD; Bjermer, L; Bonini, S; Brusasco, V; Canonica, W; Cummiskey, J; Delgado, L; Del Giacco, SR; Drobnic, F; Haahtela, T; Larsson, K; Palange, P; Popov, T; van Cauwenberge, P; European Respiratory, Society; European Academy of Allergy and Clinical, Immunology; GA(2)LEN,|title=Treatment of exercise-induced asthma, respiratory and allergic disorders in sports and the relationship to doping: Part II of the report from the Joint Task Force of European Respiratory Society (ERS) and European Academy of Allergy and Clinical Immunology (EAACI) in cooperation with GA(2)LEN.|journal=Allergy|date=2008 May|volume=63|issue=5|pages=492–505|pmid=18394123}}</ref> mindazonáltal a kitartás és erőnlét szájon át szedett adagok fogyasztásával esetleg növelhető.<ref>{{cite journal|last=Kindermann|first=W|title=Do inhaled beta(2)-agonists have an ergogenic potential in non-asthmatic competitive athletes?|journal=Sports medicine (Auckland, N.Z.)|year=2007|volume=37|issue=2|pages=95–102|pmid=17241101}}</ref><ref>{{cite journal|last=Pluim|first=BM|coauthors=de Hon, O; Staal, JB; Limpens, J; Kuipers, H; Overbeek, SE; Zwinderman, AH; Scholten, RJ|title=β₂-Agonists and physical performance: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials.|journal=Sports medicine (Auckland, N.Z.)|date=2011-01-11|volume=41|issue=1|pages=39–57|pmid=21142283}}</ref>

*Az olyan [[tartós hatású, béta-adrenoceptor agonist]]ák (LABA) mint a [[szalmeterol]] és a [[formoterol]] (legalábbis felnőttek esetében) javíthatják az asztma feletti kontroll esélyeit, amennyiben inhalált kortikoszteroidokkal együtt történik a szedésük.<ref name=Ducharme2010>{{cite journal|last=Ducharme|first=FM|coauthors=Ni Chroinin, M; Greenstone, I; Lasserson, TJ|title=Addition of long-acting beta2-agonists to inhaled corticosteroids versus same dose inhaled corticosteroids for chronic asthma in adults and children.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2010 May -05-12|issue=5|pages=CD005535|pmid=20464739}}</ref> Gyermekek esetében ez az eredmény bizonytalan.<ref name=Ducharme2010/><ref>{{cite journal|last=Ducharme|first=FM|coauthors=Ni Chroinin, M; Greenstone, I; Lasserson, TJ|title=Addition of long-acting beta2-agonists to inhaled steroids versus higher dose inhaled corticosteroids in adults and children with persistent asthma.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2010 Apr -04-14|issue=4|pages=CD005533|pmid=20393943}}</ref> Szteroidok nélkül azonban megnövelik a súlyos [[mellékhatás]]ok jelentkezésének kockázatát<ref name=Fanta2009>{{cite journal |author=Fanta CH|title=Asthma |journal=New England Journal of Medicine |volume=360|issue=10|pages=1002–14 |year=2009|month=March |pmid=19264689 |doi=10.1056/NEJMra0804579 }}</ref> sőt, a kockázat még a kortikoszteroidok szedése mellett is fokozódhat, bár enyhébb mértékben.<ref name=Cates2012>{{cite journal|last=Cates|first=CJ|coauthors=Cates, MJ|title=Regular treatment with formoterol for chronic asthma: serious adverse events.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2012 Apr -04-18|volume=4|pages=CD006923|pmid=22513944}}</ref><ref>{{cite journal|last=Cates|first=CJ|coauthors=Cates, MJ|title=Regular treatment with salmeterol for chronic asthma: serious adverse events.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2008 Jul -06-16|issue=3|pages=CD006363|pmid=18646149}}</ref>

*A [[leukotrién antagonist]]ák (mint pl. a [[montelukaszt]] és a [[zafirlukaszt]]) szintén adhatók az inhalált kortikoszteroidok mellett, rendszerint szintén a LABA szerekkel együtt.<ref name=NHLBI07p213/> Heveny rohamok esetén való használatukra nincs elegendő bizonyíték. <ref name=GINA_2011_page74>{{harvnb|GINA|2011|p=74}}</ref><ref>{{cite journal|last=Watts|first=K|coauthors=Chavasse, RJ|title=Leukotriene receptor antagonists in addition to usual care for acute asthma in adults and children.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2012 May -05-16|volume=5|pages=CD006100|pmid=22592708}}</ref> Öt év alatti gyermekeknél, az inhalált kortikoszteroidok mellett, gyakran előnyben részesített kiegészítő kezelésnek számít.<ref name=bts2009p43>{{harvnb|British Guideline|2009|p=43}}</ref>

A megszokott dózisú, inhalált kortikoszteroidok tartós használatának kockázata csekély, de előfordul, hogy káros mellékhatásokat vált ki.<ref name=Safe09>{{cite journal|last=Rachelefsky|first=G|title=Inhaled corticosteroids and asthma control in children: assessing impairment and risk.|journal=Pediatrics|dateyear=2009 Jan|month=January|volume=123|issue=1|pages=353–66|pmid=19117903|doi=10.1542/peds.2007-3273}}</ref> A kockázatok közé tartozik a [[szürkehályog]] esetleges kialakulása és a termet kis mértékű csökkenése.<ref name=Safe09/><ref>{{cite journal |author=Dahl R |title=Systemic side effects of inhaled corticosteroids in patients with asthma |journal=Respir Med |volume=100 |issue=8|pages=1307–17 |year=2006 |month=August|pmid=16412623|doi=10.1016/j.rmed.2005.11.020}}</ref>

A kiváltó okok elkerülése kulcsfontosságú az állapot feletti kontroll fokozásában, illetve a rohamok megelőzésében. A leggyakoribb kiváltó okok közé tartoznak az [[allergén]]ek, a füst (dohány- vagy egyéb füst), a légszennyeződés, a nem szelektív béta-blokkolók, és a szulfit tartalmú élelmiszerek.<ref name=NAEPP2007p69>{{harvnb|NHLBI Guideline|2007|p=69}}</ref><ref name=thomson>{{cite journal |author=Thomson NC, Spears M |title=The influence of smoking on the treatment response in patients with asthma |journal=Curr Opin Allergy Clin Immunol|volume=5 |issue=1 |pages=57–63 |year=2005 |pmid=15643345|doi=10.1097/00130832-200502000-00011}}</ref> A cigarettázás és a [[másodlagos dohányfüst-kitettség]](passzív dohányzás) csökkentheti az olyan gyógyszerkészítmények hatását, mint a pl. a kortikoszteroidok.<ref name=Stap2011>{{cite journal| author=Stapleton M, Howard-Thompson A, George C, Hoover RM, Self TH| title=Smoking and asthma. | journal=J Am Board Fam Med | year= 2011 | volume= 24| issue= 3 | pages= 313–22 | pmid=21551404 | doi=10.3122/jabfm.2011.03.100180}}</ref> A poratka jelenlétét korlátozó intézkedések- ideértve a légszűrést, a poratka elleni vegyszerek használatát, a porszívózást, a különleges ágybetét takarók használatát, stb. – nem befolyásolták az asztmás tüneteket.<ref name=Gotzsche2008>{{cite journal |author=[[Peter C. Gøtzsche|PC Gøtzsche]], HK Johansen|title=House dust mite control measures for asthma|journal=Cochrane Database Syst Rev|issue=2 |pages=CD001187 |year=2008 |doi=10.1002/14651858.CD001187.pub3 |pmid=18425868|editor1-last=Gøtzsche |editor1-first=Peter C}}</ref>

Számos asztmától szenvedő beteg, a más krónikus betegségektől szenvedőkhöz hasonlóan, [[alternatív gyógymód]]okhoz fordul, felmérések szerint a betegek közel 50%-a használ valamilyen alternatív kezelést.<ref name=blanc>{{cite journal |author=Blanc PD, Trupin L, Earnest G, Katz PP, Yelin EH, Eisner MD |title=Alternative therapies among adults with a reported diagnosis of asthma or rhinosinusitis : data from a population-based survey |journal=Chest|volume=120 |issue=5 |pages=1461–7 |year=2001 |pmid=11713120| doi = 10.1378/chest.120.5.1461}}</ref><ref name=shenfield>{{cite journal |author=Shenfield G, Lim E, Allen H |title=Survey of the use of complementary medicines and therapies in children with asthma |journal=J Paediatr Child Health |volume=38 |issue=3 |pages=252–7|year=2002 |pmid=12047692| doi = 10.1046/j.1440-1754.2002.00770.x}}</ref> A legtöbb ilyen alternatív gyógymód hatékonyságára vonatkozóan nincs sok információ. A [[Aszkorbinsav|C-vitamin]] használatát nem támasztják alá megfelelő bizonyítékok.<ref>{{cite journal | last=Kaur | first=B | title=Vitamin C supplementation for asthma | journal=Cochrane Database Syst Rev | issue=1 | pages=CD000993| year=2009 | pmid=19160185 | doi=10.1002/14651858.CD000993.pub3 | coauthors=Rowe BH, Arnold E | editor1-last=Arnold | editor1-first=Elizabeth | unused_data=coauthorsRowe BH, Arnold E }}</ref> Az [[akupunktúra]] sem javasolt kezelési mód, mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, ami alátámasztja alkalmazását az asztma kezelésére.<ref name="NHLBI07p240"/><ref name=mccartney>{{cite journal |author=McCarney RW, Brinkhaus B, Lasserson TJ, Linde K|title=Acupuncture for chronic asthma |journal=Cochrane Database Syst Rev |issue=1|pages=CD000008 |year=2004 |pmid=14973944 |doi=10.1002/14651858.CD000008.pub2|editor1-last=McCarney |editor1-first=Robert W}}</ref> Az [[Ionizációs légtisztító berendezés|ionizáló berendezések]] használatával kapcsolatban semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy enyhítik az asztma tüneteit vagy jótékony hatással vannak a tüdő működésére. Ez egyformán vonatkozik a negatív és a pozitív ionokat generáló berendezésekre.<ref>{{cite journal|last=Blackhall|first=K|coauthors=Appleton, S; Cates, CJ|title=Ionisers for chronic asthma.|journal=Cochrane database of systematic reviews (Online)|date=2012 Sep -09-12|volume=9|pages=CD002986|pmid=22972060}}</ref>

Az asztma előfordulási aránya világszerte jelentősen nőtt az 1960-as évek és 2008 között<ref>{{cite journal |author=Grant EN, Wagner R, Weiss KB |title=Observations on emerging patterns of asthma in our society |journal=[[JJournal of Allergy Clinand Clinical Immunol]]Immunology |year=1999 |month=August|volume=104 |pages=S1–S9 |pmid=10452783 |doi=10.1016/S0091-6749(99)70268-X |issue=2 Pt 2}}</ref><ref>{{cite journal |author=Anandan C, Nurmatov U, van Schayck OC, Sheikh A|title=Is the prevalence of asthma declining? Systematic review of epidemiological studies|journal=Allergy |volume=65 |issue=2 |pages=152–67 |year=2010 |month=February|pmid=19912154 |doi=10.1111/j.1398-9995.2009.02244.x }}</ref>, és az 1970-es évek óta már az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémaként tartják számon.<ref name=M38>{{cite book|first=John F. Murray|title=Murray and Nadel's textbook of respiratory medicine.|year=2010|publisher=Saunders/Elsevier|location=Philadelphia, PA|isbn=1-4160-4710-7|pages=Chapter 38|edition=5th ed.}}</ref> A fejlett országokban az asztma előfordulási arányának növekedése az 1990-es években megállt, a jelenleg tapasztalható növekedést elsősorban a fejlődő országokban előforduló esetek okozzák.<ref>{{cite journal|last=Bousquet|first=J|coauthors=Bousquet, PJ; Godard, P; Daures, JP|title=The public health implications of asthma.|journal=Bulletin of the World Health Organization|date=2005 Jul|volume=83|issue=7|pages=548–54|pmid=16175830}}</ref> A becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának 7%-a,<ref name=Fanta2009/> míg az Egyesült Királyság lakosságának 5%-a szenved az asztmától.<ref name=Anderson2007>{{cite journal | last=Anderson | first=HR | coauthors=Gupta R, Strachan DP, Limb ES | title=50 years of asthma: UK trends from 1955 to 2004 |journal=Thorax | volume=62 | issue=1 | pages=85–90 |month=January |year=2007 |pmid=17189533 | doi=10.1136/thx.2006.066407 | pmc=2111282 }}</ref> Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon az asztma előfordulási aránya 14–15% a teljes népesség körében.<ref>{{cite book|last=Masoli|first=Matthew|title=Global Burden of Asthma|year=2004|page=9|url=http://www.ginasthma.org/pdf/GINABurdenReport.pdf}}</ref>

Az asztmát már az [[ókori Egyiptom]]ban is ismerték, kezelésére pedig a ''kyphi'' néven ismert keveréket itták.<ref name="Manniche1999">{{cite book | author = Manniche L |title = Sacred luxuries: fragrance, aromatherapy, and cosmetics in ancient Egypt | pages =[http://books.google.com/books?id=ZCgVdm7UKhIC&pg=PA49 49] | year = 1999 | publisher =[[Cornell University Press]] | isbn=978-0-8014-3720-5 }}</ref> Formálisan [[Hippokratész]] sorolta be a légzőszervi megbetegedések közé i.e. 450 körül, és a betegség modern elnevezése is görög eredetű, a "lihegés", "lihegő" görög megfelelőjéből származik.<ref name=M38/> Az ókorban, i.e. 200 körül még azt tartották, hogy legalább részben az érzelmekhez köthető.<ref name=Andrew2010/>

A modern orvostudomány asztmáról írt legkorábbi értekezéseinek egyikében 1873-ban a betegség patofiziológiáját próbálták megmagyarázni, míg egy 1872-es tanulmány szerint az asztmát úgy lehet gyógyítani, hogy a beteg mellkasát [[kloroform]]os kenőccsel kell bekenik.<ref name="pmid20747287">{{cite journal | author = Thorowgood JC | title = On bronchial asthma| journal =[[British Medical Journal]] | volume = 2 | issue = 673 | pages = 600 | year = 1873 | month = November | pmid = 20747287| pmc = 2294647 |doi = 10.1136/bmj.2.673.600}}</ref><ref name="pmid20746575">{{cite journal | author = Gaskoin G | title = On the treatment of asthma | journal = [[British Medical Journal]] | volume = 1 | issue = 587 |pages = 339 | year = 1872 |month = March | pmid = 20746575 | pmc = 2297349 | doi = 10.1136/bmj.1.587.339 }}</ref> 1880-ban az asztma kezelésére többek között a [[pilokarpin]] nevű gyógyszert adagolták intravénásan.<ref name="pmid20749537">{{cite journal | author = Berkart JB | title = The treatment of asthma| journal = [[British Medical Journal]] | volume = 1 | issue = 1016 | pages = 917–8 | year = 1880 | month = June| pmid = 20749537 | pmc = 2240555 | doi = 10.1136/bmj.1.1016.917}}<br/>{{cite journal | author = Berkart JB | title = The treatment of asthma | journal =[[British Medical Journal]] | volume = 1 | issue = 1017 | pages = 960–2 | year = 1880 |month = June | pmid = 20749546 | pmc = 2240530 | doi = 10.1136/bmj.1.1017.960 }}</ref> 1886-ban F.H. Bosworth kapcsolatot feltételezett az asztma és a [[szénanátha]] között.<ref name="pmid21407325">{{cite journal | author = Bosworth FH| title = Hay fever, asthma, and allied affections | journal = Transactions of the Annual Meeting of the American Climatological Association | volume = 2 | pages = 151–70 | year = 1886 | pmid = 21407325 |pmc = 2526599}}</ref> 1905-ben esett szó először a [[Adrenalin|epinefrin]]ről az asztma kezelésével kapcsolatban.<ref name="pmid18733372">{{cite journal |author = Doig RL | title = Epinephrin; especially in asthma | journal = California State Journal of Medicine | volume = 3 | issue = 2 | pages = 54–5 | year = 1905 | month = February | pmid = 18733372 | pmc = 1650334}}</ref> Az 1950-es években kezdték szájon át adagolni a kortikoszteroidokat az asztma kezelésére, míg az inhalációs kortikoszteroidok és a rövid hatású béta-agonisták az 1960-as évektől kezdve terjedtek el széles körben.<ref>{{cite journal|last=von Mutius|first=E|coauthors=Drazen, JM|title=A patient with asthma seeks medical advice in 1828, 1928, and 2012.|journal=New England Journal of Medicine|date=2012 Mar 1-03-01|volume=366|issue=9|pages=827–34|pmid=22375974}}</ref><ref>{{cite journal|author=Crompton G |title=A brief history of inhaled asthma therapy over the last fifty years |journal=Primary care respiratory journal : journal of the General Practice Airways Group|date=2006 Dec|volume=15|issue=6|pages=326–31|pmid=17092772}}</ref>