Wikipédia

„Budapest” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Eliza0027 (vitalap | szerkesztései)
326 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
325. sor:
:''Lásd még: a [[Budapest népessége]] cikket''
 
=== Demográfiai adatok ===
{| class="wikitable" style="float:right; clear:right; margin:10px; text-size:60%; text-align:right;"▼
{{Historical populations
|type =
|footnote = 1950 - napjainkig ([[Nagy-Budapest]])
|1950 | 1629000
|1956 | 1848000
|1958 | 1764000
|1960 | 1804606
|1970 | 2001083
|1980 | 2059226
|1990 | 2016681
|2001 | 1777921
|2005 | 1695814
|2011 | 1737000
|2012 | 1740041
}}
 
Budapest regisztrált lakónépessége [[2011]]. [[Január 1.|január 1-jén]] 1 733 685 fő volt, ami [[Magyarország népessége|Magyarország össznépességének]] 17%-kát tette ki. Budapest az ország [[Népsűrűség|legsűrűbben lakott települése is]], 2011-ben egy km²-en 3302 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és 30 700 között szóródik.▼
 
Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a [[19. század]] utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az [[1960-as évek]] közepéig folytatódott, de forrása az [[1950-es évek]] végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az [[1990-es évek]]től a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A [[2001|2001-es]] évi [[népszámlálás]] adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent [[1990|1990-hez]] viszonyítva. Az [[1990-es évek]]ben az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és [[Pest megye]] képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, a [[szuburbanizáció]] következménye volt.▼
 
A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A [[2001|2001-es]] év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb, ezer [[férfi]]ra 1166 [[nő]] jut, mely 70-nel több az országos átlagnál. A [[népszámlálás]] adatai alapján a főváros lakónépességének 2,2%-a, mintegy 40 000 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[magyarországi romák|cigány]] és [[németek|német]] nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben, a cigányság létszáma meghaladja a 12 ezer főt, a német nemzetiségieké a 7 ezer főt. Budapesten (az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére) a fejlett [[nyugat-európa]]i országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai, [[1999|1999-ben]] a [[férfi]]aknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A [[Csecsemőhalandóság|csecsemőhalálozások]] száma és aránya csökkent, bár az [[európa]]i fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet.
 
=== Vallási életfeloszlás ===▼
 
▲{| class="wikitable" style="float:right; clear:rightleft; margin:10px; text-size:60%; text-align:rightcenter;"
|-
! Vallás
! style="text-align:center;" colspan="3"| '''Budapest<br />népességének alakulása'''
! Népesség
! %-ban
|-
| [[Kereszténység|Keresztény]] || 1 128 502 || 63.5%
|1873 || 296 867 ||
|-
| ''[[Római katolikus egyház|Római katolikus]]'' || ''808 460'' || ''45.5%''
|1910 || 880 371 || <center>[[Ipar]]osodás<center>
|-
| ''[[Kálvinizmus|Kálvinista]]'' || ''224 169'' || ''12.6%''
|1944 || 1 235 920 ||
|-
| ''[[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]]'' || ''46 449'' || ''2.6%''
|1945 || 832 800 || <center>[[Budapest ostroma]]<center>
|-
| ''[[Keleti katolikus egyházak|Görög katolikus]]'' || ''28 901'' || ''1.6%''
|1949 || 1 057 912 ||
|-
| ''Egyéb'' || ''20 523'' || ''1.2%''
|1950 || 1 629 000 || <center>[[Nagy-Budapest]] kialakítása<center>
|-
|1956 Nem keresztény || 1 84815 000439 || ~0.9%
|-
| ''[[Zsidó vallás|Zsidó]]'' || ''9 468'' || ''~0.5%''
|1958 || 1 764 000 || <center>[[1956-os forradalom]]<center>
|-
|1960 ''Egyéb'' || 1 804 606''5,971'' || ''~0.3%''
|-
| Nem vallásos || 347 209 || 19.5%
|1970 || 2 001 083 || <center>[[Ipar]]osítás, [[kollektivizálás]]<center>
|-
| Nem válaszolt, ismeretlen || 286 584 || 15.1%
|1980 || 2 059 226 || <center>Beköltözés korlátozása ([[1965]])<center>
|-
| '''Teljes''' || '''1 777 921''' || '''100%'''<ref>{{cite web |url=http://www.nepszamlalas.hu/eng/volumes/18/tables/load3_12.html |title=Population by religions, denominations |accessdate=2008-05-30 |year=2001 |work=Hungarian Central Statistical Office}}</ref>
|1990 || 2 016 681 || <center>[[Természetes fogyás]] <center>
|-
|2001 || 1 777 921 || <center>[[Szuburbanizáció]]<center>
|-
|2005 || 1 695 814 ||
|-
|2011 || 1 733 685 || <center>Reurbanizáció<center>
|}
 
A [[2001|2001-es]] [[népszámlálás]] adatai szerint a főváros lakosságának többsége, 63,5%-a vallja magát valamely [[Kereszténység|keresztény]] felekezet tagjának, ez az arány az országos átlagnál majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta magát [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]], 12,6%-a [[Kálvinizmus|reformátusnak]], 2,6%-a [[Evangélikus kereszténység|evangélikusnak]], 1,6%-a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikusnak]] és 1,2% más keresztény felekezetekhez tartozónak. Viszont az országos átlagnál nagyobb arányban képviseltették magukat a következő csoportok: a fővárosiak 0,5%-a vallotta magát [[Zsidó vallás|izraelitának]], 0,3%-a más vallási közösségek tagjának, 19,5%-a egyházhoz-felekezethez nem tartozónak, 15,1% pedig nem kívánt válaszolni.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tables/load2_1.html A 2001-es magyarországi népszámlálás vallási, felekezeti adatai]</ref>▼
▲Budapest regisztrált lakónépessége [[2011]]. [[Január 1.|január 1-jén]] 1&nbsp;733&nbsp;685 fő volt, ami [[Magyarország népessége|Magyarország össznépességének]] 17%-kát tette ki. Budapest az ország [[Népsűrűség|legsűrűbben lakott települése is]], 2011-ben egy km²-en 3302 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és 30&nbsp;700 között szóródik.
 
<gallery widths="190px" heights="150px" perrow="3">
▲Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a [[19. század]] utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az [[1960-as évek]] közepéig folytatódott, de forrása az [[1950-es évek]] végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az [[1990-es évek]]től a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A [[2001|2001-es]] évi [[népszámlálás]] adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240&nbsp;ezer fővel csökkent [[1990|1990-hez]] viszonyítva. Az [[1990-es évek]]ben az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és [[Pest megye]] képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130&nbsp;ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, a [[szuburbanizáció]] következménye volt.
Fájl:Bazilika (615. számú műemlék) 9.jpg|<center>Budapest legnagyobb és az ország második legnagyobb vallási épülete, a [[Szent István-bazilika]]
 
Fájl:Matthias Church Budapest Altar.jpg|<center>A város egyik legnagyobb történelmi múltra visszatekintő templomának, a [[Mátyás-templom]]nak főltára
[[Fájl:A Dohány utcai zsinagóga homlokzata.jpg|bélyegkép|265px|bal|<center>A [[DohányNeológia|magyarországi utcaineológ zsinagógazsidóság]], aés [[Magyarországi zsidók|magyar zsidóságEurópa]] legnagyobb [[Zsinagóga|zsinagógája]], ami egybena [[Európa]]Dohány legnagyobbjautcai iszsinagóga]]
 
</gallery>
A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A [[2001|2001-es]] év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb, ezer [[férfi]]ra 1166 [[nő]] jut, mely 70-nel több az országos átlagnál.
 
A [[népszámlálás]] adatai alapján a főváros lakónépességének 2,2%-a, mintegy 40&nbsp;000 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[magyarországi romák|cigány]] és [[németek|német]] nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben, a cigányság létszáma meghaladja a 12 ezer főt, a német nemzetiségieké a 7 ezer főt.
 
Budapesten (az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére) a fejlett [[nyugat-európa]]i országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai, [[1999|1999-ben]] a [[férfi]]aknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A [[Csecsemőhalandóság|csecsemőhalálozások]] száma és aránya csökkent, bár az [[európa]]i fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet.
 
▲A [[2001|2001-es]] [[népszámlálás]] adatai szerint a főváros lakosságának többsége, 63,5%-a vallja magát valamely [[Kereszténység|keresztény]] felekezet tagjának, ez az arány az országos átlagnál majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta magát [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]], 12,6%-a [[Kálvinizmus|reformátusnak]], 2,6%-a [[Evangélikus kereszténység|evangélikusnak]], 1,6%-a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikusnak]] és 1,2% más keresztény felekezetekhez tartozónak. Viszont az országos átlagnál nagyobb arányban képviseltették magukat a következő csoportok: a fővárosiak 0,5%-a vallotta magát [[Zsidó vallás|izraelitának]], 0,3%-a más vallási közösségek tagjának, 19,5%-a egyházhoz-felekezethez nem tartozónak, 15,1% pedig nem kívánt válaszolni.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/tables/load2_1.html A 2001-es magyarországi népszámlálás vallási, felekezeti adatai]</ref>
 
== Kultúra ==
392 ⟶ 407 sor:
A Budapesten található múzeumok közül több is büszkélkedhet több százezres látogatottsággal, köszönhetően az izgalmas tárlatoknak, a nemzetközi összefogásban megvalósított kiállításoknak. A főváros összesen 223 [[múzeum]]mal és [[Galéria (képzőművészet)|galériával]] büszkélkedhet, amelyek a [[magyar történelem]], [[művészet]] és [[természettudomány]] mellett az egyetemes és [[európa]]i [[kultúra]] és [[tudomány]] számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük, a [[Magyar Nemzeti Múzeum]], a [[Magyar Nemzeti Galéria]], a [[Szépművészeti Múzeum]], a [[Budapesti Történeti Múzeum]], a [[Memento Park]], és az [[Magyar Iparművészeti Múzeum|Iparművészeti Múzeum]].
 
[[Fájl:Raffael 029.jpg|185px|bélyegkép|bal|[[Raffaello]] ''Madonna Esterházy Madonna'' című festménye a [[Szépművészeti Múzeum]]ban]]
 
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]] a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerület]]ben, a [[múzeum körút]] 14 - 16. szám alatt található. A múzeum a [[magyar történelem]] tárgyi emlékeit mutatja be. A múzeumot [[1802|1802-ben]] [[Széchenyi Ferenc|gróf Széchenyi Ferenc]] alapított [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc császár]] hozzájárulásával, hogy a gazdag nagycenki gyűjteményét az [[Magyarország|országnak]] ajándékozhassa. Az épület [[1937]] és [[1847]] között épült [[Pollack Mihály]] tervei alapján, [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusban. A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-es létrejöttével időrendben [[Európa]] harmadik nemzeti múzeuma.<ref>{{Cite book
418 ⟶ 433 sor:
}}
 
Budapesten negyven [[színház]], hét [[hangverseny]]terem és egy [[Magyar Állami Operaház|operaház]] működik. A kulturális kínálatot [[nyár|nyaranta]] különféle szabadtéri fesztiválok, [[hangverseny|koncertek]] és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények a fővárosban, a [[Budapesti Operettszínház]], a [[József Attila Színház]], a [[Katona József Színház (Budapest)|Katona József Színház]], a [[Madách Színház]], a [[Magyar Állami Operaház]], a [[Nemzeti Színház]], a [[Pesti Vigadó]], a [[Radnóti Miklós Színház]] és a [[Vígszínház]].
 
[[Fájl:Pesti Vigado P8130129.jpg|230px|bélyegkép|bal|A [[Pesti Vigadó]] főhomlokzata]]
643 ⟶ 658 sor:
* Tomori Pál Főiskola
|}
 
▲== Vallási élet ==
{{csonk-szakasz}}
 
== Egészségügy ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest”