„Erdélyi Tudományos Füzetek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Különösen jelentős az Erdélyi Tudományos Füzetek művészet- és műemléktörténeti anyaga. [[Sebestyén József|K. Sebestyén József]] a brassói [[Fekete templom]] Mátyás kori címereivel és a Cenk hegyi Brasovia várral ismertet meg, [[Bíró József (művészettörténész)|Bíró József]] a Bánffyak [[Bánffy-palota (Kolozsvár)|kolozsvári palotáját]] és [[Bánffy-kastély (Bonchida)|bonchidai kastélyát]] mutatja be, [[Balogh Jolán]] ''Márton és György kolozsvári szobrászok'' cím alatt (ETF 71.) a híres prágai Szent György-szobor mestereiről számol be, a kolozsvári [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] történetét [[Grandpierre Edit]] írja meg. [[Herepei János (művelődéstörténész)|Herepei János]] és [[Szabó T. Attila]] ''Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez'' cím alatt (ETF 107.) fatemplomok és haranglábak, majd Szabó T. Attila ugyanezen mű II. kötetében székelykapuk és fazárak keletkezését magyarázza. [[Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993)|Entz Géza]] a dési református templomot dolgozza fel művészettörténetileg.
Értékesek az Erdélyi Tudományos Füzetek történeti személyiségrajzai: [[Veress Endre (történész)|Veress Endre]] gróf [[Kemény József]] történészről és a történetíró [[Báthory István]] lengyel királyról írt monográfiái, id. [[Kántor Lajos (filológus)|Kántor Lajos]] rajza Wass Otíliáról, az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] jótevőjéről, [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] ''Dr. Bitay Árpád életrajzi adatai és tudományos munkássága'' című műve (ETF 100.), ugyancsak az ő tollából ''Dr. Rajka László élete és tudományos munkássága'' (ETF 110.), a zenetörténész [[Lakatos István (zenetörténész)|Lakatos István]] ''A muzsikus-Ruzitskák Erdélyben'' című értekezése (ETF 111.), [[Nagy Géza (lelkész, 1887)|Nagy Géza]] dolgozata [[Geleji Katona István]] személyiségéről vagy a [[Bíró Vencel]]é gr. [[Batthyány Ignác]]ról, a gyulafehérvári könyvtáralapítóról megannyi életrajzi forrásmű.
A hazai magyar faluszociológia kezdeteit [[Venczel József]] ''A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom'' (ETF 78.) és [[Szabó T. Attila]] ''A transylvan magyar társadalomkutatás'' (ETF 97.) című munkái jelzik, utalásokkal a [[Dimitrie Gusti|Gusti-féle]] monografikus iskolával való kapcsolatokra. Az irodalmi anyagból [[Gál Kelemen]] munkája, a ''Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen'' (ETF 10.) s [[Gyalui Farkas]]é, ''A Döbrentei-pályázat és a Bánk bán'' (ETF 32.) emelkedik ki. Példamutató két sajtótörténeti úttörés: [[Hofbauer László]]tól ''Az Erdélyi Híradó története'' (ETF 43.) és [[Kristóf György]]től ''Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig'' (ETF 109.).
| |||