„Xenotim” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xenotim jellemzői és előfordulásai. |
Kiegészítés. |
||
1. sor:
[[Kép:Xenotímio1.jpeg|right|300px|thumb|Xenotim kristályok Brazíliából]]
A ''xenotim'' (ittrium-foszfát)(ritkább elnevezés: itterpát) a tetragonális kristályrendszerbem, benn-nőtt, ritkábban fenn-nőtt oszlopos kristályokban alakul ki. Prizmás és piramisos kristályok ritkán ikresedve is megjelennek. Durva kristályos halmazokban, kristálycsoportokban fordul elő. A vízmentes foszfátok ásványegyüttesének tagja. Gyakran tartalmaz itterbiumotis. Fontos ritkaföldfém forrás, rendszerint más lantanoidákkal (ritkaföldfémek) együtt jelenik meg. Az ittrium földkéregben való átlagos gyakorisága 29 gramm/tonna.
==Kémiai és fizikai tulajdonságai.==
*'''Képlete:'''YPO<sub>4</sub>, vagy (Y,Yb)(PO<sub>4</sub>
*'''Szimmetriája:''' a tetragonális (négyzetes) kristályrendszerben, kristályai több szimetria elemet tartalmaznak.
*'''Sűrűsége:''' 4,4-5,0 g/cm<sup>3</sup>.
17. sor:
==Elnevezése és keletkezése==
Elnevezése Svédországból ered, ahol először azonosították az ittriumot. Keletkezése elsődlegesen pegmatitokban és más savanyú magmás kőzetekben történik. Metamorf kőzetekben is előfordul, rendszerint [[gneisz|gneiszben]], de hidrotermális ércesedésekben is. Üledékes kőzetekben mállástermékként felhalmozódhat.
Hasonló ásvány a [[cirkon]], de lényegesen lágyabb a xenotimnél.
==Előfordulásai==
Ritkán előfordulő ásvány. [[Svédország|Svédországban]] Ytterby közelében. [[Svájc]] területén Binnental közelében. [[Brazília]] több vidékén is beazonosították kristályait. Madagaszkár-szigetén és [[Japán]] területén Ichikawa közelében.
==Hazai előfordulások==
| |||