Wikipédia

„Bella István” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tambo (vitalap | szerkesztései)
75 789 szerkesztés
a Arany János-díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel)
formázás, +források, +kat.
4. sor:
|képaláírás=
|született_idő=[[1940]]. [[augusztus 7.]]<ref>Szaggatott világ, fülszöveg</ref>
|született_hely={{zászló|magyar}} [[Székesfehérvár]]
|elhunyt_idő=[[2006]]. [[április 20.]] {{életkor-holt|1940|8|15|2006|4|20}}
|elhunyt_hely={{zászló|magyar}} [[Budapest]]
|nemzetiség=magyar
|szülei=Bella István <br> Joó Sarolta
|feleség=Zayzon Márta
|férj=
16. sor:
|irányzat=
|periódus=
|első mű= ''Szaggatott virág'' ([[1966]])
|fő mű=
|kiadó=
|díjak= [[József Attila-díj]] ([[1970]], [[1986]]) <br> [[Déry Tibor-díj]] ([[1988]]) <br> [[A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] ([[1994]]) <br> [[Kossuth-díj]] ([[2001]])
|behatás=
|kihatás=
30. sor:
 
==Életpályája==
Korán árván maradt<ref>Kántortanító apja 1944-ben a háborúban eltűnt.</ref>, ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült Még csak 14 éves (1954) volt, amikor ''Hazafelé'' című verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a [[székesfehérvár]]i József Attila Gimnáziumban töltötte. Már a sárkeresztúri[[sárkeresztúr]]i iskolában a fiatal fiú kezébe került az [[Irodalmi Újság]], a [[Csillag (folyóirat)|Csillag]] és az [[Új Hang]], tehát igen korán olvasta az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyült érdeklődése. Az 1956-os [[forradalom]] történései megragadták. Verseket is írt, de ezeket - szerencséjére – nem közölték. Részt vett több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát vitt, és gyűjtött a Pesten küzdőknek. 1958–1959-ben [[Budapest]]en segédmunkásként, 1961–1962-ben [[Bokod]]on az erőmű kultúrosaként dolgozott, majd 1964-ben az [[ELTE]] Bölcsészkarán végzett, magyar - könyvtár szakon. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, az 1960-as évek közepén része van a ''Tiszta szívvel'' című antológia megszületésében. Verseit az [[Új Írás]] és a [[Napjaink]] közölte, s csakhamar kialakult az a szellemi közeg, amely a "Hetek" néven lett ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik [[Ágh István (költő)|Ágh István]], [[Buda Ferenc]], [[Kalász László]], [[Raffai Sarolta]], [[Ratkó József]] és [[Serfőző Simon]]. Az ő számukra a [[József Attila]]-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett [[Illyés Gyula]], majd [[Nagy László (költő)|Nagy László]] vagy [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]] lírája. Közöttük '''Bella István''' költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.
 
Bella István első verseskötete, a ''Szaggatott világ'' 1966-ban jelent meg. 1968–1969-ben [[Lengyelország]]ban volt ösztöndíjas. Itt szerzett nyelvtudását lengyel művek fordításában hasznosította. Legjelentősebb fordítása [[Adam Mickiewicz]] lengyel költő óriás-eposza, az ''Ősök'', melyet 2000-ben Bella István "archaizálva" újrafordított<ref>Magyarra először [[Pákozdy Ferenc]] fordította 1963-ban.</ref>. A monumentális, 57 férfi és 17 női szereplőből, felnőtt és gyerekkarból álló, a világirodalom leghosszabb, több száz soros monológját tartalmazó verses drámájáról a szerző azt írta, hogy csak arénában lehet előadni, ritkán is játsszák. 2000. április 11-én a [[Thália Szinház]]ban [[Vidnyánszky Attila]] rendezésében bemutatta a [[Beregszász]]-i [[Illyés Gyula Színház]] társulata.
 
Az [[1970-es évek]] közepéig költészetében a dalforma az uralkodó, később töredezettebb, kihagyásos szerkezetek jelentek meg nála. Kedvelte az archaizmusokat, a folklórt, a szójátékokat, a rokonértelmű szavakat. Aktív tagja volt a finnugor költők nemzetközi társaságának.
 
1971–1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s 1975–1977-ig a Papíripari Vállalat népművelője. Volt könyvtáros is a [[Ganz–MÁVAG]]nál, valamint főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál az 1990-es években. 1978–1991-ig dolgozott az [[Élet és Irodalom]] szerkesztőségében munkatársként, főmunkatársként, majd rovatvezetőként. Tagja volt az [[Árgus (folyóirat)|Árgus]] című folyóirat szerkesztőségének, 1994–2000-ig pedig munkatársa a [[Magyar Napló]]nak. A rendszerváltás után pedig a [[Beza Bt.]] keretein belül könyvkiadással is foglalkozott. A [[Magyar Művészeti Akadémia]] tagja volt. Róla nevezték el a 2008-ban alapított [[Bella István-díj]]at.
40. sor:
==Művei==
[[Fájl:Bella István sírja.JPG|bélyegkép|<center>Bella István sírja a [[Farkasréti temető]]ben (6/7-1-91)]]
* ''Szaggatott virág'' ([[versek, 1966]])
* ''Az ifjúság múzeuma'' ([[versek, 1969]])
* ''Hetedik kavics'' ([[versek, 1975]])
* ''Igék és igák'' ([[versek, 1977]])
* ''A zöld pizsamabéka'' ([[1979]]) (gyerekversek, 1979)
* ''Emberi délkörön'' ([[versek, 1982]])
* ''Az ég falára'' ([[1984]]) (válogatott versek, 1984)
* ''Áni Máni naptára'' ([[1985]]) (gyerekversek, 1985)
* ''Az arcom visszakérem'' ([[versek, 1987]])
* ''[[Sárkeresztúr]]i ének'' ([[1989]])
* ''Arccal a földnek'' ([[versek, 1991]])
* ''Testamentom'' ([[1992]]) (válogatott versek, 1992)
* ''A csodaszarvas'' ([[1996]])
* ''Szeretkezéseink'' ([[régi és új szerelmes versek, 1996]])
* ''Ábel a sivatagban'' ([[versek, 1998]])
* ''Tudsz-e még világul?'' ([[1999]]) (összegyűjtött versek, 1999)
* ''Áni Máni, a zoknihalász'' ([[2001]]) (gyerekversek, 2001)
 
==Díjai, kitüntetései==
[[File:Bella István emléktáblája.jpg|bélyegkép|<center>[[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Bella István emléktáblája]]]]
* [[KISZ-díj]] ([[1969]])
* [[József Attila-díj]] (1970, 1986)
* Az Év Könyve Jutalom ([[1988]])
* [[Arany János-díj]] ([[1990]])▼
* [[JósikaDéry MiklósTibor-díj]] ([[1990]]1988)
▲* [[Arany János-díj]] ([[1990]])
* Magyar Művészetért Díj ([[1992]])▼
* [[DéryJósika TiborMiklós-díj]] ([[1988]]1990)▼
* A Magyar Honvédség és a [[Magyar Írók Szövetsége]] Nívódíja ([[1993]], [[1995]], [[1996]])▼
▲* A Magyar Művészetért Díj ([[1992]])
* [[Horizont-díj]] ([[1996]])▼
▲* A Magyar Honvédség és a [[Magyar Írók Szövetsége]] Nívódíja ([[1993]], [[1995]], [[1996]])
▲* [[Déry Tibor-díj]] ([[1988]])
* [[A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1994)
* [[Kossuth-díj]] ([[2001]])▼
▲* [[Horizont-díj]] ([[1996]])
* [[Déry Tibor-díj]] (1988)
▲* [[Kossuth-díj]] ([[2001]])
 
== Jegyzetek ==▼
{{Commonskat|István Bella}}▼
{{jegyzetek}}
 
==Források==
76 ⟶ 83 sor:
* [[Bakonyi István (irodalmár)|Bakonyi István]]: Bella István, 2001.
 
==További információk==
▲== Jegyzetek ==
▲{{Commonskat|István Bella}}
{{források}}
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.pim.hu/object.a78c7c21-4257-4f88-bcf4-bcd4db6ed06f.ivy Bella István méltatása] a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] honlapján
* [http://www.pim.hu/object.7468d569-bea4-4263-85f4-be4341cbf522.ivy Bella István profilja] a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] honlapjáról
* [http://www.kontextus.hu/kia/kia.php?ID=16&action=full Kortárs Irodalmi Adattár]
* [{{MEK|00000/00019/html/b/i001206.htm}} Kortárs magyar írók]
 
{{Magyar irodalom}}
 
{{DEFAULTSORT:Bella Istvan}}
 
[[Kategória:Magyar költők]]
[[Kategória:DigitálisMagyar Irodalmi Akadémia-tagokkönyvtárosok]]
[[Kategória:Magyar ifjúsági szerzők]]
[[Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:MagyarArany könyvtárosokJános-díjasok]]
[[Kategória:Déry Tibor-díjasok]]
[[Kategória:AranyJózsef JánosAttila-díjasok]]▼
[[Kategória:1940-ben született személyek]]
[[Kategória:2006-ban elhunyt személyek]]
▲[[Kategória:Arany János-díjasok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bella_István”