Wikipédia

„Corpus Juris Hungarici” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
botok
116 360 szerkesztés
a Robot dolgozik: stb. elötti vesszö kivétele
a A(z) 103 001.jpg nevű fájlt eltávolítottam, mert MesserWoland törölte a Commonsból a következő indokkal: „In category [[w:commons::category:Unknown as of 7 March 2007|Unknown as o
16. sor:
'''A Corpus Juris keletkezése'''
 
[[Kép:103_001.jpg‎|thumb|left|Corpus Juris Hungarici első kötet, 103. oldala a 2006 -os kiadásból''Commonsból'']] Egy ország jogait kétféle módon lehet könyvbe foglalni. Az egyik lehetőség, hogy összegyűjtik és közreadják az összes hatályos törvényt, és azokból ki-ki kiolvashatja jogait és kötelességeit. A másik lehetőség, hogy egy vagy több szerző a törvényekből, valamint állandósult szokásokból leszűri azokat az általános szabályokat, amelyek alapján a felmerült vitás eseteket az országban szokásos módon el lehet dönteni, és aztán ezeket a szabályokat összefüggő, rendszerezett törvénykönyvvé formálja. Ebben az esetben is szükséges azonban, hogy a megszerkesztett törvénykönyvet az arra hivatott testület vagy személy a törvényalkotás szabályainak megfelelően önállóan is törvénnyé nyilvánítsa.
A mai joggyakorlat általában ötvözi a kettőt. Nagyobb összefüggő jogterületeket egy-egy törvénykönyvbe foglal – Magyarországon ilyen például a Büntető Törvénykönyv vagy a Polgári Törvénykönyv –, melyek maguk is önálló törvénynek tekintendők. Más területeket viszont önálló törvények szabályoznak. Mindezeket a hatályos jogszabályok gyűjteményébe foglalják, amely azonban – az egyes törvények gyakori módosításai, valamint új törvények alkotása miatt – folyamatosan változik.
Közbevetőleg érdemes megemlíteni, hogy egy államban nem csak országos jogszabályok létezhetnek. Különféle közösségek és települések a mai napig saját (az országos joggal természetesen nem ellenkező) joganyaggal is rendelkezhetnek. A középkorban, de még az újkorban is igen elterjedt volt a külön jogok rendszere. A legjelentősebbek ezek közül egyes városok saját jogszabályai voltak, amelyek belső ügyekben igen sokáig az ítélkezés alapjául szolgáltak, illetve az egyházak, elsősorban a katolikus egyház, amely saját egyetemes kánonjogán túl számos belső magánjogi, sőt büntetőjogi kérdést is saját joga alapján rendezett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Corpus_Juris_Hungarici”