„Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore.JPG|200px|thumb|left|[[F. Fuga]]: Főhomlokzat]] [[Fájl:ROMA SantaMaria Maggiore.JPG|thumb|left|200px|[[G. B. Piranesi|Piranesi]] metszete (1764)]]

 

[[XIV. Benedek pápa]] megrendelésére [[Ferdinando Fuga]] firenzei építész 1741-ben belefogott a Santa Maria Maggiore-bazilika új homlokzatának építészeti kialakításába. Kezdetben a terv csupán az oszlopcsarnok rendbehozatalára korlátozódott volna, amely - akárcsak a [[Santa Maria in Trastevere]] - templom esetében - lehetővé tette a homlokzatot már a korábbi időkben is díszítő, XIII. századi mozaikok megtekintését. Később azonban - a lateráni Szent János-bazilika (S. Giovanni in Laterano)példáján fellelkesülve - mégis arra a döntésre jutottak, hogy új és hatalmas, kettős árkádsoros homlokzatot hoznak létre. A földszinten elegáns kapuk által lezárt, széles, ötös árkádsor képezi a bejáratot az oszlopcsarnokba. Az emeleti loggia háromárkádos homlokzata a térre néző ikergalériával indul: a pápa innen mondta el az „urbi et orbi” áldást. A homlokzatot szentek és pápák szobrai koronázzák; a legjelesebb XVIII. századi római szobrászok készítették őket: [[Filippo Della Vallé]]ig, [[Giovan Battista Maini]]től [[Carlo Marchionni]]-ig. Középütt, legfölül, a ticinói [[Giutii-Lironi]] alkotása, "Madonna a kisdeddel" magasodik. A munka 1743-ban fejeződött be: az eredmény könnyed, kecses későbarokk építmény lett.