Wikipédia

„II. Ulászló magyar király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
78. sor:
II. Ulászló [[Buda (történelmi település)|Budán]] rendezte be udvarát, ahol Beatrix, akit a király már a titokban, szándékos formai hibával megkötött házassági ceremónia után elhagyott, nemkívánatos személynek számított. A tekintély halvány szikrájával is alig rendelkező Ulászló helyett a királyi tanács tagjai kormányozták az egyre súlyosabb válságba sodródó országot. Mátyás korában kezdődött meg, hogy tehetséges, de szegény emberek egészen magas hivatalig tudtak emelkedni, ám a Jagelló-korban többen már meg sem álltak a királyi tanácsos rangjáig. [[Bakócz Tamás]] esztergomi érsek egy kerékgyártó fia volt, s több pénze volt, mint a magának a királynak. Szathmári György egyszerű kassai polgárként kezdte pályafutását, [[Szalkai László]] egy [[mátészalka]]i varga fia volt. Ez a tény önmagában nem is jelentett volna problémát, azonban köztudottá vált, hogy a főemberek kizárólag a saját hatalmukat építgetik, illetve alkotó energiájukat (például [[Szapolyai István]]nál) a bárók és a köznemesek közötti harc köti le.
 
II. Ulászló uralkodásának legfőbb jellemvonása a gyenge királyi hatalom volt. A központi kormányzat szétesett, Mátyás reformjainak nagy része megsemmisült, pénz híján szélnek eresztették a„feketea „fekete sereget”, melynek a [[Délvidék]]et pusztító maradékát Kinizsi Pál szétverte. Általánossá vált a bárók és a köznemesek közötti küzdelem, de rosszabbodott a parasztság és a korábban fejlődésnek indult mezővárosok helyzete a rájuk erőszakolt jobbágyi kilenced miatt (nem véletlen, hogy az [[1514]]-es parasztfelkelés bázisát a mezővárosban élők alkották). A világgazdasági viszonyok alakulása sem kedvezett térségünknek, mivel az [[Anjouk]] korától meginduló fejlődés – melynek alapját a magyar arany és a cseh ezüst képezte – a földrajzi felfedezések eredményei miatt a 15. század végén megtört, ennélfogva [[Közép-Európa]] elvesztette gazdasági jelentőségét. A köznemesség pedig védekezni próbált a király (valójában annak kapzsi tanácsadói, [[Brandenburgi György]]) törvénytelen intézkedései ellen, jelesül ez az 1504. évi I. törvénycikkben öltött testet, amely cikk kimondja, hhogy a királyi parancsnak (különösen adó ügyben) törvénytelenül engedelmeskedő alispánt a legközelebbi megyegyűlésen le kellett váltani s ha nem váltanák le, akkor az egész megye nemessége megszűnik nemesnek lenni és birtokát veszti.
 
====Dózsa-féle parasztfelkelés====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ulászló_magyar_király”