„Vízibivaly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
45. sor:
A bivalytenyésztésnek régi hagyományai vannak [[Erdély]]ben, ahol még ma is tenyésztik. A [[Kolozsvár]] melletti [[Méra_(Kolozs_megye)|Méra]] a nádasmenti bivalytenyésztés közponja. Itt 1950-ben 1500 bivalyat számoltak, ma ez a szám 140-re csökkent.<ref>[http://forum.erdely.tv/hirek/bivalytenyesztes-meraban TV-tudósítás] ([[Erdélyi Magyar Televízió]]), [http://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/a_bivalytartas_szine_es_fonakja Cikk az] [[Erdélyi Napló]] c. folyóiratban.</ref> [[Kalotaszeg]]en a bivalyt a „szegény ember marhájának” nevezték.
 
A [[Székelyudvarhely]] melletti [[Szejkefürdő]] jellegzetes jelképe volt a borvízhordó bivalyszekér, amellyel az 1800-as években cserépkorsókban hordták az ásványvizet az udvarhelyi lakosoknak.<ref>[http://szekelyfold.info.ro/szekelyudvarhely-koernyeke szekelyfold.info.ro]</ref>. Az egyik legnagyobb erdélyi állományt az udvarhelyszéki [[Énlaka|Énlakán]] fejik.<ref>A (tulajdonosatulajdonos Kolumbán Gábor tenyésztő), aki a Duna Televízió Arcélek c. [http://www.youtube.com/watch?v=6YvAO5Y6tIw műsorában beszélt] munkájáról.</ref>,<ref>[http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio/bivalytenyesztessel-probalkoznak-erdelyben.html Tudósítás] a Hajnal-táj c. TV-műsorban</ref> A [[parajd]]i sóbányában a só felszínre emelésére használták, ugyanis ez volt az egyetlen bőrfajta, amely jól ellenállt a só maró hatásának.<ref>[http://www.mercuriustour.ro/hu/Bivalytartas-a-Sovideken--a1035.html Bivalytartás a Sóvidéken], Márton Béla írása remek történeti visszatekintéssel.</ref>
 
Kárpátalján [[Aknaszlatina|Aknaszlatinán]] maradt nagyobb számban bivaly.